eur:
411.02
usd:
392.35
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Szadir Zsaparov kirgiz, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah, Recep Tayyip Erdogan török, Savkat Mirzijojev üzbég elnök, Gurbanguly Berdimukhammedov volt türkmén elnök, a türkmén parlament felsőháza, a Népi Tanács elnöke, lham Alijev azeri elnök és Orbán Viktor miniszterelnök (b-j) a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján az üzbegisztáni Szamarkandban 2022. november 11-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

„Ott egy 10 perces beszélgetés éveket spórolhat meg a külügynek”

Több mint 30 éves múltra tekint vissza a Türk Államok Szervezete (korábban Türk Tanács), ami a napokban tartja rendkívüli csúcstalálkozóját. A szervezet Üzbegisztán 2016-os csatlakozása után nagyobb gazdasági és politikai sújt kapott, egy 10 perces beszélgetés a tanács egyik csúcstalálkozóján éveket spórolhat meg a külügynek – mondta az InfoRádiónak Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Egeresi Zoltán elmondása szerint a Türk Tanács történetének kezdete a 90-es évekre nyúlik vissza, amikor a Szovjetunió összeomlásával függetlenné váltak a türk tagköztársaságok: Azerbajdzsán a Dél-Kaukázusban, illetve Közép-Ázsiában Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

A kialakult hatalmi vákuumot és gazdasági transzformációt kihasználva az akkori neoliberális török vezetés – mint a nyugati gazdasági rendszer egyik oszlopos tagja, NATO-tag, akkor még az EU-s tagságért is mindent elkövető ország, ami a függetlenné vált államoknak egyfajta modellje lehet –, úgy döntött, hogy létrehozza a türk nyelvet beszélő országok szövetségét, ezáltal saját nemzetközi súlyát is növelve. Ennek érdekében jelentős török diplomáciai expanzió vette kezdetét – nem mellesleg az Egyesült Államok komoly támogatásával –, ami elvezetett oda, hogy a helyi államok miniszterelnökei, államfői rendszeresen összegyűltek és különböző fórumokon, csúcsokon próbálták mélyíteni az országok közötti kapcsolatot.

Hozzátette: bár egy időre Üzbegisztán kiszállt, illetve Türkmenisztán sem volt igazán aktív a semlegességi politikája miatt, a megmaradt államok végül kazah kezdeményezésre 2009 után megalapították a Türk Tanácsot, ami egyfajta ernyőszervezetként keretet ad más kulturális tüneteken létrehozott türk szervezeteknek is. Ettől kezdve állandósultak az alapítók, Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán vezetői között az évenkénti találkozók, amik rendszerint arról szólnak, hogy a gazdasági és egyéb politikai kérdéseket megvitassák.

Egeresi Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy

az együttműködésben 2016 után látványos szintlépés következett be,

miután a 35 milliós Üzbegisztánban vezetőváltásra került sor, az új vezető pedig minden téren – kiváltképp a külpolitikában – nyitást hajtott végre, és egyúttal csatlakozott is mint teljes jogú tag a szervezethez. A szakértő elmondása szerint a 35 milliós népességű ország érkezésével most a Türk Tanácsba tartozó országoknak nagyjából 160 milliós a lakossága, ennek csaknem fele török.

Ennek megfelelőek a gazdasági hangsúlyok is: a Türk Tanács gazdasági erejének hozzávetőleg felét Törökország adja, de Közép-Ázsia is egyre inkább megerősödik – annál is inkább, mert egy nyersanyagokban, földgázban és kőolajban gazdag régióról van szó, ami a Kínából Európába irányuló tranzitútvonalak szempontjából megkerülhetetlen tényező. Ezt a helyiek, valamint Azerbajdzsán és Törökország is igyekszik kihasználni.

A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy a gazdasági és politikai motivációk csatlakozásra sarkalnak más országokat is; ehhez illeszkedően több állam is megfigyelő státuszt kapott: legutóbb 2022-ben az Észak-ciprusi Török Köztársaság (aminek pikantériája, hogy a világon egyedül Törökország ismeri el a létét), 2021-ben Türkmenisztán, jó pár évvel korában pedig Magyarország is. Bár ezek az országok alapvetően nem hatnak a Türk Tanács döntésmechanizmusára, a megfigyelő státuszhoz nagyon hasznos tárgyalási fórum párosul, ahol azokkal a vezetőkkel találkozhatnak, akik ezekben a jellemzően autoriter rendszerekben mindent eldöntenek – fogalmazott Egeresi Zoltán, hozzátéve:„ott egy 10 perces beszélgetés éveket spórolhat meg a külügynek”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Adóemelésre készülnek, azélsőséges lépésre szánta el magát a Ryanair

Adóemelésre készülnek, azélsőséges lépésre szánta el magát a Ryanair

A Ryanair légitársaság azzal fenyegetőzik, hogy január 1-jétől leállítja tíz francia regionális repülőtér kiszolgálását, ha a 2025-ös költségvetésbe a kormány beleírja a légiközlekedési ágazat fokozottabb megadóztatását. A rendelkezést csütörtökre virradóra jóváhagyta a francia nemzetgyűlés, de a költségvetési tervezet végleges változatát még nem fogadták el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×