A Központi Nyomozó Főügyészség - részben bűnszervezetben elkövetett - csalással, vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel vádolja Gál Györgyöt, a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának egykori SZDSZ-es elnökét és Hunvald Györgyöt, a kerület volt szocialista polgármesterét.

Gál György, akinek a legmagasabb iskolai végzettsége villanyszerelő szakmunkás, a ,90-es években vállalkozóként dolgozott, 1998-ban az SZDSZ színeiben lett a VII. kerületi önkormányzat képviselője és gazdasági bizottságának elnöke. Személyi körülményeinek ismertetése során kiderült az is, hogy 2008. őszi elfogása előtt egy Jaguár típusú személyautóval járt és több - fővárosi, balatoni, illetve horvátországi - ingatlan tulajdonosa volt. Gál ellen folyamatban van egy másik büntetőeljárás, amelyben a zuglói önkormányzatnál elkövetett visszaélések miatt nyomoznak.

A keddi tárgyaláson Gál tagadta bűnösségét, és amíg a váddal kapcsolatos általános önkormányzati ügymenetről volt szó, kimerítő részletességgel válaszolt a bíró kérdéseire. Amikor azonban a konkrét bűncselekményekre került sor, egyre inkább csak azt hajtogatta: "nem, nem tudom, nem emlékszem, fogalmam sincs".

Az ügyészség szerint Gál György 20-30 milliós vesztegetési pénzeket vett át az SZDSZ VII. kerületi székházában egy-egy, mélyen árul alul eladott önkormányzati ingatlanért (összesen 366 millió forintot kapott). Az elsőrendű vádlott azt mondta a keddi tárgyaláson, hogy a vádbeli erzsébetvárosi ingatlanokat nagyon nehéz eladni, az ügyleteket egyébként is az önkormányzati szakapparátus készítette elő, a felelős döntést pedig az önkormányzat képviselő-testülete hozta meg; az nem derült ki az előadásából, hogy miért tartozott felelősséggel a gazdasági bizottság elnöke.

Gál György azt mondta, hogy a gazdasági bizottságban ritkán volt vita, a döntések 99 százaléka egyhangú szavazással született, mert jó előterjesztések készültek.

Az önkormányzati ingatlanok értékesítéséről a vádlott kifejtette: ezek egy jelentős részét sikerült 1990 és 1998 között eladni. Ami megmaradt, az nagyon rossz állapotú volt vagy éppen műemléki védelem alatt állt, az önkormányzatnak nem volt pénze a felújításra, a bérlőknek pedig arra, hogy ezeket megvegyék.

Példaként említette a Gozsdu-udvar esetét, ahol mintegy 700 millió forint folyt be az értékesítésből, ugyanakkor a bérlők kiköltöztetése 1,3 milliárdjába került az önkormányzatnak.

Kitért arra: amikor ő az önkormányzathoz került, 2,3 milliárdos hiánya volt Erzsébetvárosnak, ezért Szabó Zoltán szocialista polgármester 1999-től egy új gyakorlatot alakított ki. Ennek lényege az volt, hogy a vevő állapodjon meg a bérlőkkel a kiköltöztetésről és állja annak költségeit. Vevő azonban alig-alig volt.

Gál a vádirattal szemben vitatta, hogy lettek volna olyan vevők, akik jóval többet adtak volna a vádbeli önkormányzati ingatlanokért, mint amennyit ezekért az önkormányzat kapott.

Ebben a helyzetben bukkant fel a külföldi befektetőket képviselő Nagy György ügyvéd, aki az ügyészség szerint több önkormányzati ingatlan értékesítésénél is átadta Gálnak a vételi ajánlatokat, majd a 20-30 milliós vesztegetési pénzt. Míg az eladó önkormányzat oldaláról Gál György és Hunvald György, illetve a befektetők, vevők oldaláról több stróman is a vádlottak padjára került, addig Nagy nem vádlottja a büntetőpernek.

Gál többször is határozottan tagadta, hogy bármikor is vesztegetési pénzt vett volna át Nagytól, s feltételezése szerint az ügyészség tévesen azt rója fel neki az önkormányzatnak okozott kárként, amit valójában Nagy a nála elhelyezett ügyvédi letétekből eltüntetett.

Gál György a tárgyaláson bevallotta, hogy egy "nagy hibát" elkövetett: nem tájékoztatta egy Király utcai ingatlan lakóit előzetesen arról, hogy az önkormányzat eladja az otthonukat. Azonban nyomban megjegyezte azt is, hogy ennek a hibának "az összes politikai ódiumát" magára vállalja, s maga a döntés jó volt.

"Soha nem akartam és nem is okoztam kárt Erzsébetvárosnak (...), nem emlékszem olyan döntésre, amit ne vállalnék ma is jó szívvel" - szögezte le a vádlott, aki az önkormányzati ingatlanok eladásával kapcsolatban számos kérdésre úgy nyilatkozott: az nem a képviselő, hanem az önkormányzati szakapparátus, a jogászok dolga, ő nem is ellenőrizte az előterjesztéseket, hiszen nem értett az olyan szakmai kérdésekhez, mint például a négyzetméterárak vagy a bérlők kiköltöztetésével, a rossz állapotú ingatlanok bontásával kapcsolatos költségek.

A bíróság felvetette: feltűnt-e Gálnak, hogy a vádbeli ingatlanügyleteknél többnyire ugyanazok a nevek bukkannak fel a vevői oldalon, és hogy ő vagy az önkormányzat más tisztségviselői nem akartak-e a közvetítőkkel való tárgyalásokon túl a valódi befektetőkkel is megismerkedni. Erre Gál annyit mondott, nem.

Az önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatos vádpontokban kedden befejeződött Gál György meghallgatása. A következő, csütörtöki tárgyaláson a fiktív tanácsadói szerződésekkel, lakáskiutalásokkal, hivatali mobiltelefon-használattal kapcsolatos vádpontokról hallgatják meg az elsőrendű vádlottat, azután következhet Hunvald György másodrendű vádlott meghallgatása.

A keddi tárgyalás elején ismertették az ügyészség válaszát arra a bírói felvetésre, hogy a bűnszervezet vonatkozásában pontosításra szorul a vádirat. Az ügyészi válasz lényege szerint a vád tartalmának meghatározása kizárólag a vádhatóság feladata és felelőssége, egyébként pedig az ügyészség szerint a vádirat egyes vádpontjaiban rögzített tények megalapozzák a bűnszervezet megállapítását.