A kérdésre, hogy jelenleg milyen időtávra lehet és milyen pontossággal időjárás-előrejelzést csinálni, Gaál Áron azt mondta: attól függ, hogy kinek szól, milyen felhasználási területről beszélünk.

„Továbbra is állítható, hogy általánosságban nem lehet 7-10 napnál tovább megmondani, hogy pontosan milyen időre lehet számítani, vagy csak nagyon extrém helyzetben, tehát nem ez a jellemző” – fogalmazott az elemző, aki szerint

a tizedik nap után már csak tendenciákat lehet mondani, de az esetek legnagyobb részében azt lehet elmondani, hogy körülbelül a klimatológiai átlag körül lehet a hőmérséklet.

Hozzátette: ez így általánosan igaz, de például a csapadék esetében már sokkal nehezebb a helyzetünk, például ha azt kell megmondani, hogy várható-e valahol zápor, zivatar, ami pusztító kísérőjelenséggel jár. Azt szintén lehetetlen megmondani, hogy ez pontosan hol fog bekövetkezni. Azt pedig, hogy a csapadék mennyisége mennyi lesz, még sokkal nehezebb megmondani, különösen ilyenkor, a nyári időszakban, mert könnyen előfordulhat olyan, mint az elmúlt héten, hogy Budapest egyes részein „leszakadt az ég”, és felhőszakadás méretű csapadék hullott, máshol meg semmi sem esett – mondta Gaál Áron.

A számítási kapacitás megtöbbszörözésével sem lehet megoldani, hogy a területi pontosság nőjön. A meteorológiai előrejelzés a világ legfejlettebb számítási kapacitásait használja, mert rettentő sok adatot kell földolgoznia. A kérdésre, hogy ezzel együtt sem lehet-e megmondani, hogy például a Kossuth téren fog-e esni az eső jövő héten délután kettőkor, a szakértő azt mondta: azt, hogy fog-e esni az eső, azt még talán meg lehet, mert egy tartós csapadékos időszak esélyét azért nagyjából meg lehet mondani. Most például ezekben a napokban a tartós csapadék esélye 0 százalék, nem lehet ilyesmire számítani.

„Zápor, zivatar viszont várható a hét közepétől, de a záporoknak, zivataroknak pont az a sajátjuk, hogy nem tudjuk pontosan előre megmondani, hol és mikor történnek”,

a kialakulásukhoz nagyon sok feltételnek kell teljesülnie – tette hozzá. Az egyik leglényegesebb ezek közül a nedvességi viszonyok pontos ismerete. „De azt modellezni, hogy hol mennyi nedvesség van a légkörben, szinte lehetetlen, arra pedig, hogy hol, a városnak melyik pontján fogja összeszedni annyira magát a nedvesség, a viszonyok hol lesznek elegendőek ahhoz, hogy zivatar legyen, nincs modell, szerintem még a mesterséges intelligenciával sem lehet előre jelezni” – mondta az elemző.

A beszélgetésben arról is szó volt, hogy egy Nyugat- és Közép-Európa fölé húzódó tartós jelenség, az úgynevezett hőkupola idézi elő a ma Magyarországon is tapasztalható extrém hőséget. A hőkupola egy-két évtizeddel ezelőtig jellemzően a mediterrán térségben fordul elő. A mostani hőhullám szinte biztos, hogy brutális viharokkal ér véget, és még jó néhány hasonló hőhullámra lehet számítani ezen a nyáron – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gaál Áron, a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője.

Az interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.