Alapvetően szubjektív, és inkább politikai, mint szakmai döntések születtek akkor, amikor az önkormányzatok rezsitámogatásáról döntött a kormány. Ezt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke mondta az InfoRádiónak.
Gémesi György szerint körülbelül 800 milliárd forint az a többletigény, ami a gáz-, a villany- és a távfűtés árának emelése kapcsán jelentkezhet az önkormányzatok részéről, miközben a rendeleti úton megváltoztatott költségvetés lényegében 144 milliárd forintot hagyott jóvá erre a célra; 44 milliárdon a 10 ezer fölötti, 100 milliárdon a 10 ezer alatti települések osztozhatnak.
A pénzt normatív alapon osztják szét, amiben – a kormány képviselőinek nyilatkozatai alapján – adóerőképességi, de szubjektív szempontok is szerepet játszanak – tette hozzá a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki az utóbbit túl szembetűnőnek érzi, hiszen a teljes összeg 10 százalékát (3,2 milliárdot) Debrecen városa kapj, de Kaposvár is 800 millióra számíthat, míg mások jóval kevesebbre. Hasonlóan nagy a szórás a budapesti kerületek esetében is: Csepel önkormányzata 762 millió forintra jogosult, míg a 3. és a legnépesebb 11. kerület egy fillért sem kap. (Korábban az ATV-nek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta, hogy a kimaradt kerületek vezetői nem egyeztettek Láng Zsolt kormánybiztossal a lehetséges támogatásról.)
Újfent kiemelte, hogy a települések a töredékét kapják meg a szükséges forrásoknak, hiszen 8-10-szeres gázárat kell fizetniük, de még a januártól érvényes 7-8-szoros távhőár is „brutális” többletköltséget jelent. Gémesi György szerint főként azok az önkormányzatok vannak most nehéz helyzetben, amik nemcsak a település lakóinak, hanem egy térségnek szolgáltatnak. Ilyenek lehetnek a kerületek, vagy a járásközpontok.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke hozzátette: nagyon nehéz sommásan véleményt mondani az elosztásról, de az biztos, hogy az összeg töredéke annak, ami a településeknél többletforrásként jelentkezik, másrészt szubjektív szempontok is szerepet játszottak a döntéseknél. „Párton belül is, tehát a fideszes önkormányzatokon belül is a nagyobb lobbierők hatása érzékelhető ezeknél a településeknél” – fogalmazott.
Jerome Powell Fedje válságokon lavírozó, adatfüggő stabilizátor volt. Kevin Warsh jegybankja ezzel szemben egyelőre egy inflációs horgonyt kereső intézményi reformkísérletnek tűnik. A tét nem csak az amerikai kamatszint. Ha a dollár erősebb lesz, annak hullámai elérhetik Európát, Közép-Európát és a magyar állampapírpiacot is.
Hatályba lépett a hőség-kormányrendelet, a hőség miatt péntek éjféltől rendkívüli tájékoztatási rend lép életbe. Az államigazgatásban ahol lehetséges, hétfőn és kedden home office lesz. Akár a 2022-es évszázados aszályhoz hasonló károkat fog okozni a mezőgazdaságban idén is a hőség. Még legalább 10-12 centivel csökkenni fog a Velencei-tó szintje. Nyitott, széles körű alkotmányozás lesz, a végén népszavazás hagyja jóvá – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón.
Az elmúlt napokban a technológiai részvényeket sújtó korrekció nyomás alatt tartotta a tőzsdéket még annak ellenére is, hogy a közel-keleti feszültségek valamelyest enyhültek, és a Hormuzi-szoros hajó forgalma szép lassan elkezdett normalizálódni. Úgy tűnik azonban, hogy a technológiai részvények újra erőre kaphatnak, hiszen a Micron memóriachipgyártó a tegnapi piaczárás után kifejezetten erős, és az elemzői várakozásokat jóval meghaladó negyedéves számokat közölt, miközben a Qualcomm jelentősen megemelte hosszú távú előrejelzését a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kereslet miatt - a két érintett részvény árfolyama elszállt, a bejelentések pedig újabb muníciót adhatnak az AI-trade-nek.
23 °C
