Alapvetően szubjektív, és inkább politikai, mint szakmai döntések születtek akkor, amikor az önkormányzatok rezsitámogatásáról döntött a kormány. Ezt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke mondta az InfoRádiónak.
Gémesi György szerint körülbelül 800 milliárd forint az a többletigény, ami a gáz-, a villany- és a távfűtés árának emelése kapcsán jelentkezhet az önkormányzatok részéről, miközben a rendeleti úton megváltoztatott költségvetés lényegében 144 milliárd forintot hagyott jóvá erre a célra; 44 milliárdon a 10 ezer fölötti, 100 milliárdon a 10 ezer alatti települések osztozhatnak.
A pénzt normatív alapon osztják szét, amiben – a kormány képviselőinek nyilatkozatai alapján – adóerőképességi, de szubjektív szempontok is szerepet játszanak – tette hozzá a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki az utóbbit túl szembetűnőnek érzi, hiszen a teljes összeg 10 százalékát (3,2 milliárdot) Debrecen városa kapj, de Kaposvár is 800 millióra számíthat, míg mások jóval kevesebbre. Hasonlóan nagy a szórás a budapesti kerületek esetében is: Csepel önkormányzata 762 millió forintra jogosult, míg a 3. és a legnépesebb 11. kerület egy fillért sem kap. (Korábban az ATV-nek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta, hogy a kimaradt kerületek vezetői nem egyeztettek Láng Zsolt kormánybiztossal a lehetséges támogatásról.)
Újfent kiemelte, hogy a települések a töredékét kapják meg a szükséges forrásoknak, hiszen 8-10-szeres gázárat kell fizetniük, de még a januártól érvényes 7-8-szoros távhőár is „brutális” többletköltséget jelent. Gémesi György szerint főként azok az önkormányzatok vannak most nehéz helyzetben, amik nemcsak a település lakóinak, hanem egy térségnek szolgáltatnak. Ilyenek lehetnek a kerületek, vagy a járásközpontok.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke hozzátette: nagyon nehéz sommásan véleményt mondani az elosztásról, de az biztos, hogy az összeg töredéke annak, ami a településeknél többletforrásként jelentkezik, másrészt szubjektív szempontok is szerepet játszottak a döntéseknél. „Párton belül is, tehát a fideszes önkormányzatokon belül is a nagyobb lobbierők hatása érzékelhető ezeknél a településeknél” – fogalmazott.
Kárpáti Nyolcak néven új regionális együttműködés indul Kijev kezdeményezésére, melynek tagja többek között Szlovákia és Lengyelország is ott van. Magyar Péter hétfőn az Országgyűlésben közölte: Magyarország nem tagja a Kárpáti Nyolcaknak. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban elmondta: Ukrajnának jó hír, hogy energetikai és biztonsági együttműködést tudott kötni a térség országaival.
Diplomáciai üzengetést váltott ki Robert Fico szlovák miniszterelnök NATO-val kapcsolatos kijelentése, amelyre Petr Pavel cseh államfő is reagált. A szlovák kormányfő végül úgy fogalmazott: tiszteletben tartja, hogy a volt NATO-tábornok Pavel másként látja a kérdést, és szívesen harcolna, ő azonban a békét részesíti előnyben.
A mai világban a fenntarthatóság már nem csak egy hangzatos vállalati jelszó, hanem a mindennapi irodai működés egyik alapja. Azonban cégvezetői és munkavállalói szinten is sokan gondolják úgy, hogy a környezettudatosság bonyolult folyamat, amely komoly anyagi ráfordítást igényel.
Kedden ismét összeül az MNB Monetáris Tanácsa, mely a kamat mellett tárgyalja a friss inflációs jelentés előrejelzéseit is. Sőt, akár forradalmi döntést is hozhat a testület az inflációs cél csökkentéséről, ami a forint árfolyamára is hatással lehet. Hétfőn még kivárás jellemezheti a magyar devizát, elsősorban a nemzetközi hírek mozgathatják az árfolyamot.
Az ENSZ Közgyűlése 164 igen szavazattal támogatta az Equal Earth világtérkép használatát, amely jóval pontosabban mutatja meg a kontinensek valódi méretarányait.
14 °C
