Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi, a koronavírus eredetének felkutatásával megbízott szakértői egy buszban ülnek a Jade Boutique szálloda előtt 2021. január 28-án, miután véget ért kéthetes karanténjuk a közép-kínai Hupej tartomány székvárosában, Vuhanban. A szakértők megkezdik a vizsgálódást a koronavírus-világjárvány legelső, ismert gócpontjának számító Vuhanban.
Nyitókép: MTI/AP/Ng Han-kuan

Így dolgoznak a WHO szakértői Kínában

Sok titkolózás kíséri a WHO kutatócsoportjának munkáját a szakértőket fogadó kínaiak oldaláról: csütörtökön végre elhagyhatták a karanténhotelt, így megkezdődhet az érdemi munka.

A tudósok nem azért érkeztek Vuhanba, hogy felelőssé tegyék Kínát a világjárványért: inkább arra kíváncsiak, pontosan hogyan kezdődött az, mert szeretnék az itt szerzett tapasztalatot felhasználni annak érdekében, hogy a jövő pandémiáit majd sokkal jobban tudjuk kezelni vagy megelőzni, írja a MedicalXpress. Leginkább a vuhani piac vizes részlegéről származó és a vuhani kórházakban begyűjtött minták érdeklik őket, valószínűleg meg is fogják látogatni a piacot, akárcsak más, a járvány szempontjából fontos helyszínt.

Sok helyszín érdekes

A 2003- as SARS-járvány kapcsán megépült Vuhani Virológiai Intézet laborja is nagyon érdekli a kutatócsoport tagjait: itt hatalmas készlet áll rendelkezésre denevérekből szekvenált koronavírusmintákból. Ezt a labort vádolta meg korábban bizonyíték nélkül a Trump-adminisztráció azzal, hogy innen szabadult el az új koronavírus. Szakértők szerint nem lehetséges, hogy a SARS-CoV-2 innen szabadult volna el, mivel annak analízise azt bizonyítja, hogy

nem ember alkotta patogénről van szó.

A labor mellett a kutatók szeretnék meglátogatni a járvány kínai hulláma idején túlterhelt kórházak mellett a helyi járványügyi hatóságot is.

A kezdetek helyszíne

Vuhanban diagnosztizálták az első koronavírusos eseteket, de könnyen lehet, hogy a vírus a 11 milliós nagyvároson kívülről érkezett. A génszekvenálások eredményei szerint a patogén eredete denevérekben keresendő, de valószínűleg egy másik fajon keresztül jutott el az emberig.

2019 decemberében az első megbetegedéseket a vuhani piac vizes részéhez kötötték, ezért az első feltételezés az volt, hogy az ott árusított vadállatok lehettek a felelősök a fertőzésért. Mint később kiderült, a vírus valószínűleg csak terjedni kezdett itt, de máshol keletkezett. Ennek akarnak utánajárni a szakértők, miközben megpróbálják azt is kideríteni, mely állatfaj lehetett a közvetítő denevér és ember között.

Nehéz dolguk lehet

Kérdés persze, mit láthatnak majd a kutatók. Kína tarthat attól, hogy a feltártak alapján nemzetközi kritika éri majd korai járványkezelésüket: az ország maga kevés információt bocsátott eddig rendelkezésre a vírus eredetéről. Az ország szoros kontroll alatt tartja a kínai, a témába vágó kutatásokat, és

nem engedi a helyi szakembereknek, hogy nyilatkozzanak

a médiának. Arról beszélnek inkább, hogy hozzájuk behurcolt vírusról van szó - a kutatók ennek a lehetőségnek is utánajárnak.

A vizsgálat nem hetek vagy hónapok alatt zárul majd le valószínűleg. A SARS-vírus eredetét tíz év alatt sikerült megfejteni, az eboláét pedig máig sem, holott a hetvenes évek óta ismert a létezése. Az időközben megtalált magyarázatok azonban a jövő pandémiáinak kezelésében kulcsfontosságúak lehetnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×