eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Védőfelszerelést viselő ápoló megsimogatja egy beteg kezét a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. május 5-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Szakorvos: a szűk keresztmetszet most nem a kórházi ágy és a lélegeztetőgép

Nincs elég intenzíves szakápoló, ez a legnagyobb probléma a koronavírus-járványban – mondta az Inforádiónak Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos. Ráadásul egy szakápoló legfeljebb két instabil beteggel tud foglalkozni.

Jelenleg teljes kapacitással működik az egészségügy, vagyis az elektív, tervezhető műtétekre is sor kerül. Máté-Horváth Nóra szakorvos elmondta, ez elve lefoglalja a magyar orvosi és nővéri kapacitásokat, és emellett még érkeznek a covidos esetek is.

„Aggaszt mindannyiunkat, hogy dolgozunk teljes gőzzel, mint egy átlag hétköznapon, és erre jön még egy olyan növekvő járulékos terhelés, amelynek a csillapodását nem látjuk egyelőre” – mutatott rá.

Van 16 ezer lélegeztetőgép és 10 ezer üres kórházi ágy Magyarországon. Az aneszteziológus orvos szerint a kórházi ágyszám egy szocialista maradvány.

„Valójában világszinten is az élvonalban vagyunk a lakosságarányos ágyak számában, ami egyben a rendszer egyik legnagyobb hátránya is, mert rettentően pazarló. Ezeket a kórházi ágyakat fenntartottunk eddig is, 1990 óta, teljesen feleslegesen, bár ez a Covid-járvány idején jól fog jönni. A gond az, hogy ezeknek a kórházi ágyaknak csak a kis részénél áll rendelkezésre oxigénkiállás, amivel egy tüdőgyulladásos beteget tudunk lélegeztetni” – magyarázta.

De ami a legfőbb gond, hogy kevés az intenzíves szakápolók száma

– tette hozzá Máté-Horváth Nóra.

„Ők nem olyan nővérek, mint például a belgyógyászati osztályokon lévő társaik, ahol a nagyon becsülettel dolgozók egyszerre harminc beteget is elvisznek, utóbbi is borzasztó, de egy intenzív osztályon mindez másképp néz ki. Egy nővér ugyanis legfeljebb egy-két instabil betegről tud gondoskodni. Ha már három beteget kell napi 24 órában ellátni, akkor az ellátás színvonala nem az elvárt lesz – hangsúlyozta. – Összesen kétezer intenzív terápiás nővérünk van az országban, így könnyen kiszámolható, hogy ez nem ugyanaz a nagyságrend, mint amiről a lélégezetógépek vagy kórházi ágyak tekintetében beszélhetünk.”

Ez a feladatkör speciális munkát igényel, amelyet nem lehet elsajátítani egyik napról a másikra – tette hozzá a szakorvos. Az intenzív terápiás szakápolói ugyanis egy főiskolai képzés, amit aztán évekig kell gyakorolni a napi ellátásban ahhoz, hogy rutinossá váljon benne az ember.

„Nagyon sokszor időfaktoros beavatkozásokat látnak el. Ha szétcsúszik a lélégezetőgép és a lélegeztető cső, vagy ha a betegnek a váladéktól például nem jut be levegő, hiába működik a gép, ha éppen romlik a keringés és instabil lesz a beteg, ha cserélni kell az életfenntartó gyógyszereket adagoló pumpákat, ezek

mind–mind nagyon gyors és időfaktoros beavatkozások”

– világított rá Máté-Horváth Nóra.

Az aneszteziológus arról is beszélt, hogy ráadásul ezeknek a szakdolgozónak nem csupán a Covid-fertőzötteket ellátása a feladata. Mint megjegyezte, biztos, hogy lesz valamekkora kár, de ennek mértékét minimalizálniuk kell.

„Nem lehet egy-két hónap, de még fél év alatt sem kiképezni több intenzív terápiás szakápolót. Ezt a szakmát valahogyan vonzóvá kellett volna tenni, fel kellett volna építeni az elmúlt 30 évben, hogy az emberek akarjanak nővérré, orvossá válni, és hogy maradjanak itthon – fogalmazott. – És teljesen mindegy, hogy jeleneleg hány lélegezetőgép van, hogy hány kórházi ágy van,

se szidni, se dicsekedni nem kellene, egyszerűen össze kellene fogni!”

Jelenlegi helyzetben össze kell fogni, visszaszorítani a vírusellenes mozgalmakat, határozottan kiállni a maszkviselés mellett, ingyenessé tenni a tesztelést, hogy minél nagyobb legyen a lakosság átteszteltsége, izolálni a pozitív eseteket és megkímélni a magyar lakosságot attól, ami Spanyolországban vagy Olaszországban történt a tavasszal – emelte ki Máté-Horváth Nóra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×