A magyar államnak öt területen kell egyeztetnie az Európai Unióval a paksi atomerőmű bővítéséről - mondta a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos.

"Ebből az öt területből hármon vagyunk túl. Egyrészről a magyar-orosz államközi szerződést még 2013 végén bemutattuk a bizottságnak, amely 2014 végén nem emelt kifogást. A második nagyon fontos lépés az volt, amikor idén áprilisban az üzemanyag-ellátási szerződésünket az Európai Bizottság alatt működő Euratom Ellátási Ügynökség aláírta. A két nyitott ügy még: az Európai Unió hogyan ítéli meg azokat a beszerzési szabályokat, amelyeket az orosz fél alkalmazni fog, illetve az a vizsgálat, hogy a projekt tartalmaz-e állami támogatási elemet."

Aszódi Attila cáfolta azokat a nyilatkozatokat, amelyekben arról lehetett olvasni, hogy állami támogatás is szükséges a beruházáshoz.

"Teljesen banális félreértés volt, volt egy olyan kommunikáció, ami egy általános energiapolitikai támogatásról szólt, de arról, hogy ebben az államnak pénzügyi támogatása lenne, nincs új információ."

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy az orosz féllel aláírt szerződés szerint a magyar államnak jelentős jogai és elvárásai vannak.

"Kulcsrakész erőműre kötöttünk egy fővállalkozói szerződést, tehát az erőmű megépítésének minden feladata és kötelessége az orosz oldalon van, mi természetesen ezt a folyamatot nyomon követjük és ellenőrizzük, de az összes terv, dokumentáció, engedélykérelem összeállításának a feladata az orosz oldalon van. Természetesen a műszaki feladatok, az építkezéséi is az orosz oldalon vannak."

Ahhoz, hogy időben és minél jobb minőségben végezzenek a bővítéssel, szakértő alvállalkozókat kell bevonni, de eközben az orosz félnek be kell tartani az unós közbeszerzési szabályokat - tette hozzá Aszódi Attila.

Manapság az atomerőművek bocsájtják ki a legkevesebb széndioxidot a villamosenergia-termelés közben - közölte a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos. Aszódi Attila kiemelte, hogy a jelenlegi tervekben szereplő atomerőmű-építések nem elégségesek ahhoz, hogy a klímavédelmi célokat elérjék.

"Ha csökkenteni akarják a szén-dioxid-kibocsátást, akkor minden olyan technológiára szükség van, akkor minden olyan technikára szükség van, amely szén-dioxid-kibocsátásmentesen működik. Márpedig az atomerőművek is ilyenek. Ma a fejlett világban a legtöbb szén-dioxid-kibocsátásmentesen megtermelt villamos energia atomerőművekből jön. Fejlett országokban megmarad az atomenergia részesedése, amihez új blokkokat kell építeni."

Hangsúlyozta, hogy a párizsi klímacsúcson szigorú előírásokat kellene megalkotni a klímaváltozás megakadályozása érdekében.

"Ahhoz, hogy a klímaváltozás a földi átlaghőmérsékletben ne okozzon nagyobb változást, mint két fok, sokkal komolyabb megszorításokra lenne szükség a szén-dioxid-kibocsátásban, és az államoknak sokkal többet kéne tenniük, mint amit eddig elhatároztak. Ha a jövőre vonatkozó klímacélkitűzések rögzülnek az év végén Párizsban a klímacsúcson, akkor ez arra fogja késztetni a kormányokat, hogy minden szén-dioxid-kibocsátásmentes technológiát újra értékeljenek, és ezek között ott van az atomenergia is."

A kormánybiztos elmondta azt is, hogy a nukleáris szakmában törekszenek arra, hogy az emberi tényező kockázatát a minimálisra csökkentsék.

"Nagyon szigorú minőségbiztosítási ellenőrzési kritériumokat kell beépíteni mind a tervezés, mind az építés, mind az üzemeltetés fázisaiba. Olyan keresztellenőrzéseket kell csinálni, amivel meg lehet arról győződni, hogy egy adott embernek a hibája nem tud továbbmenni és nem tud rendszerszintű hibába torkollni."

Aszódi Attila szerint már az oktatás közben is az a cél, hogy olyan képzést adjanak a diákoknak, hogy az emberi tényező ne okozzon problémát az atomerőművek üzemeltetésében.