A fideszes Rogán Antal - aki az elmúlt ciklus második felében a nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője volt - az egyeztetés után arról tájékoztatott, hogy a Ház alakuló ülésének napirendje mellett a parlamenti "tisztikarról" is sikerült dönteni.

Ennek értelmében ahogyan az előzőben, úgy az új parlamenti ciklusban is várhatóan öt alelnöke és tíz jegyzője lesz az Országgyűlésnek. Előbbiek közül kettőt jelöl majd a Fidesz, egyet-egyet pedig a KDNP, az MSZP és a Jobbik. A jegyzői helyekre három képviselőt delegál a Fidesz, kettőt-kettőt a KDNP, az MSZP és a Jobbik, egyet pedig az LMP.

A 199 tagú Országgyűléshez a Fidesz - az eddigi 20 helyett - 14 parlamenti bizottságot javasol: törvényalkotásit, mentelmit, igazságügyit, költségvetésit, külügyit, európai ügyit, honvédelmi és rendészetit, nemzetbiztonságit, nemzeti összetartozás bizottságát, gazdaságit, mezőgazdaságit, kulturálist, népjólétit, valamint a fenntartható fejlődéssel foglalkozó testületet.

Rogán Antal ugyanakkor többször is hangsúlyozta, az, hogy egy területnek nem lesz saját bizottsága, nem jelenti azt, hogy azzal a kérdéssel ne foglalkozna a parlament. Példaként említette az önkormányzati és az ifjúsági ügyeket - amelyeknek a tervek szerint nem lesz önálló testületük -, jelezve, hogy szerinte azoknak akár három-négy bizottság portfóliójába is tartozniuk kell.

Azt is mondta, hogy nyitottak az általuk előterjesztett bizottsági szerkezet módosítására. Hozzátette továbbá, hogy a bizottsági helyek elosztásánál nem ragaszkodnak a kétharmad-egyharmad kormánypárt-ellenzék arányhoz. Javaslatuk szerint az elnöki posztokból ötöt tölthetne be ellenzéki politikus.

A szerdai egyeztetésről összegzésképpen úgy fogalmazott: "ilyen sokat egy tárgyaláson még soha nem sikerült haladni", hiszen a Ház alakuló ülésének napirendje mellett a parlamenti "tisztikarról" is sikerült dönteni.

Rogán Antal bejelentette azt is, hogy a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja május 5-én alakul meg, és minden országgyűlési tisztség betöltéséről ezen a tanácskozáson döntenek majd.

Az ellenzéki vezetők mindegyike vitatta a Fidesz bizottsági struktúrára tett javaslatát.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt mondta, a megbeszélésen jelentős véleménykülönbség volt a bizottsági struktúra kialakításáról és arról, hogy milyen szakpolitikai területekkel kell foglalkoznia a testületeknek.

Közölte: pártja az egyik "legégetőbb hiányosságnak tartja", hogy a foglalkoztatáspolitika nem jelenik meg önálló bizottságban, miközben Magyarország egyik legnagyobb problémája a munkanélküliség.

Fontos lenne, ha a bizottságok az önkormányzati ügyekkel, a fejlesztéspolitikával, a közlekedéspolitikával, az ifjúságpolitikával, az idősüggyel és az energetikával is foglalkoznának - tette hozzá a szocialista pártvezető, megjegyezve, hogy ez nem minden esetben jelentené önálló bizottság létrehozását.

Példaként említette, hogy a gazdasági bizottság feladatai közé tartozhatna a közlekedés és az energetika, valamint össze lehetne vonni az európai uniós, a külügyi és a fejlesztéspolitikai bizottságot, így csak eggyel nőne a bizottságok száma.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke elfogadhatatlannak minősítette a kormánypártok által felkínált országgyűlési bizottsági struktúrát.

Kifogásolta, hogy a javasolt szerkezetben még a területek megnevezésében sem jelentek meg érdemben az önkormányzatok, a foglalkoztatáspolitika, az ifjúság, illetve az energetika. A foglalkoztatáspolitikára kitérve megjegyezte: a három, ideológiájában egymástól nagyon távol álló ellenzéki frakció egyöntetűen azt az álláspontot képviselte, hogy legyen külön ezzel foglalkozó bizottság.A Jobbik az ellenzéknek felkínált bizottsági elnöki tisztségek közül a nemzetbiztonsági bizottságéhoz ragaszkodni fog - rögzítette a pártelnök.

Az LMP hiányolta a kormánypártok által javasolt bizottsági struktúrából az energiapolitika szerepeltetését. Szél Bernadett, a párt társelnöke azt mondta, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható fejlődés bizottságában lehetne kötelező jelleggel megvitatni az energiapolitikai kérdéseket.

Az ellenzéki párt kifogásolta azt is, hogy a foglalkoztatási terület a gazdasági, az oktatás pedig a kulturális bizottság feladatkörébe kerülne.

Az Országgyűlés megalakulását előkészítő megbeszélések péntek reggel folytatódnak.

A fideszes Gulyás Gergely az M1 Az este című műsorában szerdán azt mondta, várhatóan még júliusban is tárgyalnak majd a heti rendszerességgel ülésező Országgyűlésben. A nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője beszélt az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottságról is, amely - mint mondta - egy jelentős, a többinél a létszámát tekintve is nagyobb testület lesz, a tervek szerint 39 taggal.

A Fidesz politikusa arra a felvetésre nem kívánt reagálni, hogy sajtóhírek szerint ő vezetheti majd a törvényalkotási bizottságot. Kérdésre ugyanakkor elmondta, hogy e testület elnöke egyben az Országgyűlés törvényhozásért felelős alelnöke lesz. Mellette ülésvezető alelnök egyébként a következő ciklusban is öt lesz - tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik - mint azt Vona Gábor, a párt elnöke az Országgyűlés megalakulását előkészítő szerdai egyeztetésen jelezte - szeretné a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját, Gulyás Gergely úgy reagált: ha az ellenzéki pártok megegyezésre jutnak az általuk vezetendő testületek felosztásáról, akkor abba a Fidesz nem feltétlenül akar beleszólni, ennek ellenére "nem hiszem, hogy jobbikos elnöke lesz a nemzetbiztonsági bizottságnak".