Infostart.hu
eur:
364.09
usd:
328.17
bux:
147257.97
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó

A parlament előtt a költségvetési törvény módosítása

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a 2013-as költségvetésről szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, amely a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében meghozott intézkedések egy részének végrehajtását tartalmazza.

A kormány rögzíti, hogy a 2013-as költségvetés bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege pedig 16 205 milliárd forint, 879,8 milliárd forint hiány mellett.

A parlament honlapján olvasható előterjesztés általános indoklásában a kormány kiemeli: a törvényjavaslat egyrészt a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében meghozott azon intézkedések végrehajtását tartalmazza, amelyek kizárólag országgyűlési hatáskörben, a költségvetési törvény módosításával kezelhetőek, másrészt a költségvetési törvény alkalmazása során felmerült jogalkalmazói észrevételeket kezeli, harmadrészt pedig a kormány időközben meghozott döntéseinek hatását vezeti át.

A tisztán saját bevételből gazdálkodó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a kormány 1,5 milliárd forint befizetési kötelezettséget ír elő; ennek az összegnek az első részét - 500 millió forintot - június 30-ig kell befizetnie a PSZÁF-nek, majd a fennmaradó összeget egyenlő részletekben havonta.

Az államháztartási egyenleg javításához a kormány irányításától független, úgynevezett "alkotmányos fejezetek" is hozzájárulnak, így 2013. június 30-ig különböző nagyságú fejezeti tartalékot kell létrehozni. Az Országgyűlés fejezetnél különböző címeken - például az Egyenlő Bánásmód Hatóság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság címnél - összesen csaknem 500 millió forintot, a köztársasági elnökség fejezetnél 26,3 millió, míg például az Alkotmánybíróságnál 35,5 millió forintot kell tartalékolni. A két legmagasabb összeg a bíróságoknál zárolt több mint 1,5 milliárd, valamint az ügyészség fejezetnél szereplő 732,9 millió forint.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre és kezességvállalásra nem lenne jogosult a javaslat szerint, és az MNV engedéllyel jogosult lenne az állam képviseletében eljárni olyan értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az állam, és amely az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszköz átcseréléséhez, illetve biztosítékként annak megszerzéséhez kapcsolódik.

A mozgóképről szóló törvény szerint legalább a hatoslottó szerencsejáték játékadójából származó bevétel 80 százalékának megfelelő összeget kell a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. tevékenységének finanszírozására fordítani. A magyar filmipar támogatása érdekében a javaslat - hasonlóan a 2012. évi szabályozáshoz - az ágazati törvényben meghatározottnál magasabb arányú támogatási lehetőséget teremt.

A javaslat meghatározza, hogy a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásából származó megtakarítást a központi költségvetésbe be kell fizetni. Emellett összhangot teremt az adósságátvállalással kapcsolatban azzal a törvénnyel, amely rendezi a fekvőbeteg-szakellátó és a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, teljes állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételét és az ehhez kapcsolódó eljárási kérdéseket.

A kormány az indoklásban a túlzotthiány-eljárás lezárása érdekében hozandó intézkedések kapcsán hangsúlyozza, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság 2013. május 3-án közzétett, Magyarországra vonatkozó makrogazdasági prognózisával, és álláspontja szerint az elfogadott 2013-as költségvetés a bizottság által várt egyensúlyjavító intézkedések nélkül, biztonságosan teljesíteni tudja a 2,7 százalékos hiánycélt.

Az intézkedések nem érintik a családoknak, magánszemélyeknek nyújtott forrásokat, támogatásokat, hanem jellemzően az állam működési kiadásainak csökkentésére irányulnak. A megtakarítási lépések - összegüket tekintve - főként a kormány irányítása alá tartozó szerveket érintik, de arányosan vonatkoznak a kormány irányításától független szervezetek intézményi kiadásaira is.

Címlapról ajánljuk
A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a kétnapos dublini európai találkozóval kapcsolatban az InfoRádióban elmondta: a 48 országos csoportosulás immár 9. alkalommal ül össze 4 év alatt, másnap viszont már az unión kívül álló országok nélkül, informálisan, a november végi csúcsot előkészítő vitát folytatnak a tagállamok a következő 7 éves költségvetésről és az ezzel immár szorosan összefüggő ukrajnai finanszírozásról. Utóbbi lehetséges módjáról is beszélt a szakértő.

Vízügy: bármennyi eső jöhetne még

A rendkívül száraz nyári hónapok után novemberben ismét jelentősebb mennyiségű csapadék érkezett Magyarországra. Az ország különböző térségeiben eltérő mennyiségű eső hullott, ami a folyók és tavak vízállásán is érezteti hatását. A legfrissebb vízügyi adatokról, a folyók és tavak jelenlegi állapotáról, valamint a csapadék területi eloszlásáról Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Kiderült: az olvasóink sem lógnak ki a halogatók sorából

Kiderült: az olvasóink sem lógnak ki a halogatók sorából

Orvosi vizsgálatokat, munkahelyváltást és pénzügyi döntéseket is hajlamosak vagyunk későbbre tolni, sokszor még akkor is, ha már elégedetlenek vagyunk a helyzetünkkel. Az Erste és a Portfolio több mint háromezer kitöltővel készült felmérése szerint, minden második válaszadóra jellemző a halogatás, és az érintettek jelentős részét zavarja is, ha nem jut el a cselekvésig. A bizonytalanság és a megszokás kifejezetten erős visszatartó tényező a munkahelyi és szolgáltatói döntéseknél, miközben a kivárás költségei gyakran csak később, de látványosan jelentkeznek.A cikk megjelenését az Erste támogatta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×