eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika

Kukorelli István: Az 1989-es értékeket védő alkotmányozásnak vagyok a híve

Az új alkotmány tervezése közben mértéktartóan vigyázni kell az alaptörvény azon elemeire, amelyek 1989-ben kerültek bele - mondta az InfoRádiónak Kukorelli István volt alkotmánybíró, akit a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal polgári tagozatával tüntettek ki. Hozzátette: a változások nem veszélyeztethetik az alkotmányos rendszer stabilitását.

A kitüntetés átadásakor több dolgot kiemeltek önnel kapcsolatban, az alkotmányos rend védelmét, az oktatást, törvénykezést. Mire a legbüszkébb, és ön szerint ezek közül miért kapta ezt az elismerést, és mit jelent önnek?

Nagyon nagy megtiszteltetés, ezzel tudom kezdeni. Talán az van ebben az érdemességi feltételben, ahogy a törvény mondja, és ezt nyilván nem nekem kellett megítélni, hogy nemcsak taníthattam az alkotmányjogot, nemcsak részt vehettem az alkotmányos rend kialakításában. Ez óriási nagy szerencséje a sorsnak, és hogy egy alkotmányjogász megérte a rendszerváltozást, ráadásul védhettem is közel egy évtizeden keresztül. Ez így együtt, gondolom, hogy benne lehet ebben az elismerésben, amire nagyon büszke vagyok.

Szükség van-e ön szerint új Alkotmányra?

Ez húsz éve kérdés, azt tudom mondani, és nagyon sokan a kollégák közül, az alkotmányjog-tudományból már húsz éve annak a híve vagyunk - természetesen különböző skálán elhelyezkedve -, hogy valamikor meg kéne állni és egy komoly revízió alá kellene venni az Alkotmányt. Az, hogy ki mit ért új Alkotmány alatt, az természetesen már személyes vélemény. Én sem vagyok híve a rendszerváltó típusú alkotmányozásnak, viszont nagyon sok olyan intézménye, olyan része van az alkotmányos rendszernek, ahol lépni kéne.

Melyek ezek?

Hosszasan lehetne sorolni a példákat. Van, amiben már megtörtént a lépés, húszéves kérdés volt, hogy kisebb legyen a parlament, ahol most állunk. Ezt lehet folytatni egy jó, ha van ilyen, igazságos választási rendszer, inkább azt mondanám, hogy arányos választási rendszer létrehozatalával. Sorba lehetne venni az intézményeket is. Például hadd legyen az Alkotmánybíróság a példa, ahol húsz éve kihordta azt, hogy hol kellene, hol lehetne változtatni hatáskörében. Megint egy konkrét példa, nincs jó helyen a népszavazás ügye. Ugye ez a cunami megérkezett népszavazás címén az Alkotmánybírósághoz. Egyszerűen, szinte ellehetetleníti a munkáját, mert minden harmadik-negyedik aktánk, amikor még ott szolgálhattam, az népszavazás volt, ezzel álmodtunk. Tehát ott is lépni kéne valamit. Most volt szerdán egy konferencia preambulumról. Európában szokatlan, hogy húsz éve ideiglenes a preambulum, ez rontja az Alkotmány hitelét, az erejét. A cél az, hogy ne rontsunk, és két dolgot szoktam mindig nagyon fontosnak tartani, hogy a változtatás ne veszélyeztesse az alkotmányos rendszer stabilitását. Tehát ez nagyon lényeges kérdés, erre oda kell figyelni, és az újdonságot is tisztázni kell, hogy azokat az értékeket, alapelveket, amelyeket 1989-ben belevittünk az Alkotmányba, mondjam így, társtettesként, elkövetőként, azokat nem szabad kidobni a hajóból. Tehát egy nyugodt, higgadt, mértéktartó, és 1989-et védő alkotmányozásnak a híve vagyok személy szerint.

Hanganyag: Szabó Gergõ

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

A körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javításának, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználását biztosító adminisztratív kapacitások növelésének szükségességek. Új, EU-szintű összehangolás szükséges ezen területeken, hogy az államszövetség GDP-jének közel 15 százalékát kitevő kifizetések jobban hasznosuljanak, például egy fenntarthatósági kritérium beiktatásával – derül ki Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnökének átfogó, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett javaslatából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×