Az alapkamat emelésének szükségességét Simor András a vártnál kedvezőtlenebb inflációs folyamatokkal, a nemzetközi kamatszint emelkedésével és a gazdaság növekedésének ezzel párosuló, vártnál nagyobb lassulásával magyarázta a Népszabadságban megjelent írásában.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a megszorítások miatti elkerülhetetlen visszaesés után is csak lassan áll majd vissza a gazdaság a tartós növekedési pályára, az ütem pedig elmarad a 2000 és 2005 közöttitől.

Simor András ennek okait abban jelöli meg, hogy a költségvetési hiány emelkedéséhez vezető költekezés fenntarthatatlannak bizonyult, a beruházási ráta a kétezres évek eleje óta elmarad nemcsak a visegrádi országok, hanem a kilencvenes évek második felét jellemző magyarországi beruházási aktivitástól is. 2001 óta szinte nincs foglalkoztatásbővülés, holott a foglalkoztatottak aránya az összlakosságon belül Magyarországon az egyik legalacsonyabb Európában, és évek óta folyamatosan csökken a termelékenység növekedésének üteme.

A hosszú távú gazdasági növekedés visszaesésének okai közül a szakember azt emeli ki, hogy drágán termelnek Magyarországon, kevesen dolgoznak, alacsony a kutatás-fejlesztés és az innováció hatékonysága, "túlméretezett, és egyúttal kevéssé hatékonyan működő bürokrácia telepszik a gazdaságra", valamint "egy álszent és erkölcstelen pártfinanszírozási rendszer és az ezzel párosuló virágzó korrupció drágítja a közbeszerzéseket, és torzítja a gazdasági döntéseket".

Adócsökkentést, újabb megszorítások után

A jegybank elnöke a magyar gazdaság hosszabb távú növekedési problémáinak megoldásához jelentős, a társadalom egyes rétegeit rendkívül kedvezőtlenül érintő intézkedéseket szorgalmaz, amelyek megvalósításához - mint hangsúlyozza - széles körű politikai konszenzus is szükséges.

Simor András úgy véli: 2000-2500 milliárd forinttal kellene mérsékelni az állami kiadásokat, például a szociális, a jóléti és a lakásépítési támogatásokat, hogy utána ennek megfelelő adócsökkentéssel ismét versenyképessé lehessen tenni a gazdaságot.

Az MNB elnöke a feladatok között említi a hibás oktatás- szociális és foglalkoztatáspolitika megváltoztatását, a foglalkoztatás bővítését. Kifogásolja egyebek mellett a minimálbér növelését, amivel szerinte egész iparágakat űztek el, sőt javasolja, hogy vizsgálják felül, szükség van-e a minimálbér intézményére.

A szociális segélyezésnél Simor András olyan gyakorlat folytatását javasolja, ami - a munkaképesek esetében - kényszerít a munkára. Ebben a tekintetben szerinte a hasonló helyzetben lévő országok szabályozását kellene áttekinteni, nem pedig az Európai Unió fejlettebb országaiét, mert az ország nem ott van, és ami még rosszabb, nem is oda tart - teszi hozzá.