Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Kövér: Gyurcsányék úgy rombolnak, mint egy idegen, megszálló hatalom

A Fidesz vállalhatatlannak és elhibázott döntésnek tartja Laborc Sándor kinevezését a Nemzetbiztonsági Hivatal élére, ezért a párt arra kéri a kormányt, álljon el ettől a tervétől. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának alelnöke, valamint külügyi bizottságának elnöke szerint különböző csatornákon az Egyesült Államok és más NATO szövetségesek is hangot adtak már ezzel összefüggő aggodalmaiknak. Budai Bernadett kormányszóvivő arra emlékezetett, hogy 2001-ben éppen a Fidesz nevezte ki Laborc Sándort az APEH Bűnügyi Igazgatóságának információs igazgató-helyettesévé.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal "lenullázása" befejezéséhez érkezett Laborc Sándor kinevezésével.

Kövér László azt mondta: az NBH új vezetőjének előélete, tevékenysége és bizottsági meghallgatása alapján vállalhatatlannak és alkalmatlannak tartják a pozíció betöltésére.

Az ellenzéki politikus kifejtette: Laborc Sándor hat évet töltött el azon a moszkvai egyetemen, amely a KGB tagjainak kiképzőhelyének tekinthető. Nem beszél angolul, de oroszul és japánul igen.

Parlamenti meghallgatása során pedig "vérlázítóan arrogánsan és cinikusan viselkedet", és Oroszország gazdasági expanziójával összefüggő kérdésekre nem tudott érdemben válaszolni.

Kövér László közölte: Laborc Sándor az NBH megbízott főigazgatójaként olyan szervezeti és szerkezeti átalakítást hajtott végre a hivatalnál, amelyre a szervezet 1990-es megalakulása óta nem volt példa.

A politikus szerint e lépések közé tartozik a középvezetői garnitúra lefejezése és a kellemetlen tartalmú iratok - Kulcsár-ügyhöz hasonló - várható megsemmisítése, és a kémelhárító munka "lefokozása".

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta: Laborc Sándor személye biztonságpolitikai kockázati tényező Magyarországon.

Németh Zsolt rámutatott: Oroszország befolyásának erősítése érdekében titkosszolgálati eszközöket is bevet.

A külügyi bizottsági elnök azt mondta: különböző csatornákon az Egyesült Államok és más NATO szövetségesek is hangot adtak már Laborc Sándor kinevezésével kapcsolatos aggodalmainak.

Magyarország ugyanis 2008-ban a NATO kém-, és terrorelhárítással foglalkozó szervezetének lesz a soros elnöke, ezeket a feladatokat pedig az NBH vezetőjének kell ellátnia.

Kövér László több megválaszolatlan kérdés miatt következtetést is levont Laborc Sándor kinevezésével összefüggésben.

"Nem állítom, hogy a kormány, a kormányfő, Szilvásy György és minisztertársai idegen hatalmak érdekeinek szolgálatában gyengítik folyamatosan, szisztematikusan a magyar nemzetbiztonságot. (...) Azt viszont állítom, hogy egy idegen megszálló hatalom sem tudná jobban, a maga érdekei szerint szétverni Magyarországot, mint ahogy ezt a Gyurcsány-kormány teszi" - jelentette ki.

Németh Zsolt a Magyar Nemzet írására hivatkozó újságírói kérdésre válaszolva megdöbbentőnek nevezte, hogy nemrégiben a magyar diplomácia Moszkvával egyeztetett az Egyesült Államok politikájáról.

Laborcot a Fidesz is fontos pozícióba helyezte

Budai Bernadett kormányszóvivő arra emlékezetett, hogy 2001-ben éppen a Fidesz nevezte ki Laborc Sándort az APEH Bűnügyi Igazgatóságának információs igazgató-helyettesévé.

Érthetetlen, hogy néhány évvel később a Fidesz hogyan tarthatja ugyanazt a személyt alkalmatlannak az NBH vezetésére - tette hozzá a szóvivő.

Budai Bernadett utalt arra, hogy sem az Egyesült Államok NATO-nagykövete, sem más NATO-tagállam részéről nem érkezett jelzés arról, hogy aggályok merültek volna fel Laborc Sándor kinevezésével kapcsolatban.

A szóvivő azt is megjegyezte: a NATO-országok titkosszolgálatinak illetékesei egyöntetűen elismeréssel nyilatkoztak Laborc Sándor szakmai felkészültségéről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×