Szerinte a pártoknak csak kellő megalapozottsággal szabad riválisaik demokratikus és nemzeti elkötelezettségét kétségbe vonniuk.

Ellenkező esetben a demokratikus normák megsértése hazafias tetté válik. Ekkor pedig bármi megengedhető a hatalom birtoklása érdekében - írta a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc arról ír, hogy hibáztak, akik Bokros Lajos kiigazítását a nemzet tönkretételének titulálták, de nem volt fair Orbán Viktort sem Európa-ellenesnek kikiáltani, amikor a Fidesz elnöke azt mondta, hogy az Európai Unión kívül is van élet.

A miniszterelnök így folytatja: "Magyarországon nincs széles talapzatú, erős, öntudatos, teljesítményközpontú, büszke polgári kultúra".

Törvény- és szabálykerülő kultúránk van, a túlélésre rendezkedünk be. "Ebben a helyzetben a politikai elit saját küldetésének beteljesítéséért nem tekinti nagy áldozatnak, hogy kiszolgálja ezt a társadalmi kultúrát. Nem szembesít, hanem ígér."Ezzel pedig két probléma lehet, az egyik, ha betartják, a másik, ha nem - tette hozzá.

"Én is része lettem, vagyok ennek a világnak. Felelősségem miniszterelnökként nagyobb majdnem mindenkinél. Ennek tudatában mondom, erkölcs, igazság és hazugság dolgában sem jobbak, sem rosszabbak nem voltunk riválisainknál. Ez mentség? Nem, ez ítélet. Nem gondolom ugyanezt a demokratikus elkötelezettségről, legalább is, ami az intézményi, procedurális normák betartását illeti. Az elmúlt nyolc évben kiderült: a magyar baloldalnak és a liberálisoknak sokkal fontosabb az alkotmányos normák megtartása, mint jobboldali riválisainknak. De van még valami: a magyar baloldal végig megőrizte immunitását, az idegengyűlölő, nacionalista politikai áramlatokkal szemben. Ebben a térségben, sőt, ebben az országban ez sem kis teljesítmény" - írta Gyurcsány Ferenc.

Hozzátette: "régóta tudtam, hogy rossz úton járunk, és kerestem a változtatás lehetőségét. Amikor miniszterelnök lettem, két évvel ezelőtt, akkor nem tudtam, nem mertem, nem tettem".

"Úgy éreztem: felelősségemet csökkenti, hogy aki velem szemben áll, az miközben gazdasági nemzethalált vizionált, újabb és újabb "népboldogító" szociális javaslattal állt elő, teljesen irracionálissá téve a közéleti diskurzust. Európa legnagyobb költségvetési hiányától szenvedve egyszerre ígértek adócsökkentést és tizennegyedik havi nyugdíjat. De hozzá kell tennem, nem mentségként, inkább magyarázatként: nem hittem meggyőző erőmben".

A balatonőszödi beszéd hangvételéről a miniszterelnök azt írja:" kemény, helyenként durva szavakat használtam Õszödön. Ez igaz. Szabadszájú vagyok, különösen, ha szenvedélyesen fogalmazok. Amit hallanak, az egy személyes drámai monológ".

Gyurcsány Ferenc szerint sokakat bántanak az általa használt jelzők, mivel a miniszterelnökkel kapcsolatos elvárások konfliktusba kerültek a majdnem magánember szabadosságával. De - mint írta - a sajátjainak szóló szenvedélyes politikai szembesítés szavai nem a nyilvánosságra tartoznak.

A kormányfő ezt nem tartja kettős beszédnek, mivel a nyilvánosság előtt is arról beszélt, hogy a dolgok nem mehetnek az addigiak szerint, az embereknek mindenért meg kell küzdeniük, a kormány pedig nem adhat ajándékban gazdagságot vagy boldogságot.

Gyurcsány Ferenc a beszédének körülményeit így magyarázza: "próbáljuk megérteni a szituációt, amelyben a beszéd elhangzott! Ha azt mondom egy veszekedés hevében, hogy drágám semmit sem ér az életünk, az nem azt jelenti, hogy elfelejtettem a szerelmes napokat, a sétákat, a közös küzdelmeket, a gyerekek születését, az első lakást és még ki tudja mit, hanem azt, hogy segítségért kiálltok, hogy tegyük rendbe a házasságunkat. Hogy vádolom magunkat, mert engedtük ellaposodni a szerelmünket."

"Fel akartam rázni politikus társaimat. Hogy ne ijedjenek meg az előttünk álló feladatoktól. Hogy ne hátráljanak meg, hogy ne legyen tessék-lássék, egyrészt-másrészt a politika. A lelkükre, az érzelmeikre kívántam hatni. Erős szavakkal, erős mondatokkal" - írta Gyurcsány Ferenc.