Azután, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója semlegessége feladására késztette Finnországot és Svédországot, a szövetség leginkább atlantista tagjait feldühítette, hogy Törökország megpróbál gátat szabni a két ország felvételének.

Most meglepő módon Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mondta azt, hogy Ankara aggályai „legitimek”. „Ezek jogos aggodalmak. A terrorizmusról, a fegyverexportról van szó” – mondta a NATO-főtitkár a finn elnökkel, Sauli Niniistoval tartott közös sajtótájékoztatóján.

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy

egyetlen NATO-szövetséges sem szenvedett el több terrortámadást, mint Törökország"

– mondta, Türkiye néven említve Törökországot, amivel Recep Tayyip Erdogan török elnök kedvére tett.

Mivel a török ellenkezés valamennyire aláásta az Oroszországgal szembeni NATO-egységet, a hirtelen jött kedveskedés Ankara felé különösen szembetűnő. Stoltenberg kulcsfontosságú fekete-tengeri szövetségesnek nevezte a törököket, akik támogatást nyújtottak Ukrajnának (drónjaikat valóban nagy becsben tartja az ukrán hadsereg). Viszont

Kijev azzal is megvádolta a közvetíteni próbáló Ankarát, hogy az oroszok által elrabolt ukrán búzát vásárolt.

És, miközben nemrég még sokan úgy tartották, hogy Finnország és Svédország pár hónapon belül NATO-tag lesz, a szövetség főtitkára most arról beszélt: „soha nem volt” határidő a felvételükre.

Erdogant különösen Svédország irritálja, mert az ottani parlamentben korábban hat kurd származású törvényhozó is ült. Most pedig egy radikális, kurd képviselő jelenti gyakran a mérleg nyelvét a kormány számára.

Az iráni száramazású Amineh Kakabaveh egykor kurd pesmerga harcos volt, aztán a skandináv országba menekült. Cselédként kezdte, de szociológus lett – és marxista beállítottságú parlamenti képviselő. Most, hogy a kormány az ő szavazatától függ, kibokszolta magának, hogy Svédország azoknak a szíriai kurd csoportoknak nyújtson támogatást, akiket Ankara terroristának tart, és hogy fenntartsa a Törökország elleni fegyverembargót.

Közben pedig emlékeztetett rá, hogy hamarosan a költségvetést is el kell fogadtatnia a kormánynak – minden bizonnyal az ő szavazatára is szükség lesz.

Közben Stoltenberg Finnország után a svéd miniszterelnökhöz látogatott. Itt arról győzködte a közvéleményt és Magdalena Andersson miniszterelnököt, hogy „a NATO-nak fontos Finnország és Svédország biztonsága”. Elmondta: reméli, hogy a két ország felvételével erősödik az északi és a balti védelmi együttműködés, de azt is:

reméli, hogy az új svéd fegyverexport-törvények tükrözik majd Stockholm jövőbeli státuszát és új kötelezettségeit a NATO-szövetségesek felé.

Lehet, hogy Törökországra utalt?