Az Eurostat, vagyis az EU statisztikai hivatala Twitter-oldalán nyilvánosságra hozta, hogyan változott 2012 és 2022 között az európai medián életkor.

(A medián életkor nem azonos az átlagéletkorral, a medián életkor az az életkor, amely fölöttiek és alattiak egyenlő számban élnek a vizsgált területen, országban - a szerk.)

A közlés szerint az uniós medián életkor tavaly elérte a 44,4 évet, a 2012-es szám még 41,9 év volt.

A közlésben országonkénti bontást is látni, amelyből az Eurostat két kiugró növekedést emel ki:

• Portugália értéke 4,7 évvel,
• Spanyolországé 4,3 évvel

nőtt.

Eközben Svédországban -0,1 év az érték, Máltán pedig nem változott.

Minden más EU-tagállamban nőtt.

Magyarország értéke +3,1 év, az EU-átlag pedig tehát +2,5 év.

Négy nem EU-s, de európai országból is van adat: Liechtenstein számértéke átlag fölötti, Izland, Svájc és Norvégia adata átlag alatti mértékben növekedett.

A számnak természetesen nem csupán a születésszám alakulása az összetevője, hanem a megélt életkor növekedése is. (A példa kedvéért: ha egy országban stagnál a születésszám, de növekszik a megélt életkor, a mediánérték növekszik.)

Tovább emelkedik az időskori eltartottsági ráta

A medián életkor növekedése mellett az EU időskori függőségi rátájáról is közölt adatokat az Eurostat. Ez az a mutató, amely az idősek (65 év felettiek) számát a munkaképes korúak (15-64 évesek) számához viszonyítva mutatja meg.

Az időskori eltartottsági ráta uniós szinten 33 százalék volt 2022-ben, 0,5 százalékponttal magasabb, mint 2021-ben, ami emelkedő tendenciát jelez, ráadásul hosszabb ideje már, mivel

2012 óta (27,1 százalék) 5,9 százalékponttal nőtt.

Ez a mutató EU-tagországok között változó mértékű, de mindenhol 20 százalék felett maradt.

A legmagasabb arányt Olaszországban (37,5 százalék), Finnországban (37,4 százalék) és Portugáliában (37,2 százalék) regisztrálták, a legalacsonyabb Luxemburgban (21,3 százalék), Írországban (23,1 százalék) és Cipruson (24,5 százalék).

Az egy évtizeddel korábbihoz képest a legnagyobb mértékben Finnországban (+9,7 százalékpont), Lengyelországban (+9,6 százalékpont) és Csehországban (+9,2 százalékpont), a legkevésbé Luxemburgban (+1,0 százalékpont), Ausztriában (+3,1 százalékpont) és Németországban (+3,3 százalékpont) nőttek az arányok.

Magyarország a "középmezőnyben" található 31,7 százalékos értékkel.