Infostart.hu
eur:
366.95
usd:
327.46
bux:
142251.07
2026. október 26. hétfő Dömötör
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart kijevi hivatalában 2025. április 17-én, az Ukrajna elleni orosz háború idején.
Nyitókép: MTI/EPA

Volodimir Zelenszkij az ENSZ-ben: több ezer kilométerre elszállnak drónjaink

"Nincsenek nálunk olyan nagy hatótávolságú és durva rakéták, amilyeneket a diktátorok szeretnek mutogatni a katonai díszszemléken, de..." - mondta beszédében Ukrajna elnöke.

Ukrajna rendelkezik olyan drónokkal, amelyek két-háromezer kilométert is képesek repülni - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában mondott beszédében.

"Nincsenek nálunk olyan nagy hatótávolságú és durva rakéták, amilyeneket a diktátorok szeretnek mutogatni a katonai díszszemléken, de vannak drónjaink, amelyek két-háromezer kilométert is képesek repülni. Egyszerűen nem volt más választásunk, mint szert tenni ilyen drónokra, mert meg kellett védeni az életünket" - mondta az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij.

Az ukrán elnök szavai szerint

mostanra már több tízezer ember tanult meg profi módon ölni drónok segítségével.

"Megállítani őket pedig sokkal nehezebb, mint a késsel vagy akár bombákkal támadókat. Ezt tette Oroszország a háborújával. Korábban csak a legnagyobb hatalmú államok engedhették meg maguknak a drónokat, mert drágák és bonyolultak voltak. Ma azonban még az egyszerű drónok is ezer kilométerekre repülhetnek, és ezzel megváltoztatják magát a földrajzot is" - mutatott rá. Hozzátette, hogy ezen a héten Észak-Korea bejelentette csapásmérő drónok tesztelését, ami azt jelenti, hogy ma már a korlátozott erőforrásokkal rendelkező államok is képesek olyan fegyvereket létrehozni, amelyek veszélyt jelentenek a szomszédaikra. "Nem fog sok idő eltelni, mire megjelennek azok a drónok, amelyek egymást fogják lelőni, támadni a létfontosságú infrastruktúrát, teljesen önállóan, emberi beavatkozás nélkül, nem számítva azokat az embereket, akik a mesterséges intelligencia-rendszereket felügyelik" - hívta fel a figyelmet, rámutatva arra, hogy szükség van a mesterséges intelligencia fegyverekben történő alkalmazásának szabályozására.

Ukrajna ezért úgy döntött, hogy megnyitja fegyverexportját, hogy megmutassa partnereinek, rendszerei megbízhatóak és korszerűek, amelyek valós körülmények között, igazi háborúban bizonyítottak - jelentette ki az elnök.

Kiemelte, hogy Oroszország változatlanul támadja a zaporizzsjai atomerőmű környékét, nem számolva azzal, hogy nukleáris balesetet kockáztat, és ezt a nemzetközi intézmények gyengesége miatt teheti meg.

"Egy évvel ezelőtt figyelmeztettem a világot a nukleáris baleset kockázatára, különösen azért, mert Oroszország megszállta az atomerőművünket. Semmi sem változott.

Tegnap ismét áramkimaradás volt az erőműben. Az oroszok azonban nem hagyják abba a tüzérségi támadásokat, még magának az erőműnek a követlen közelében sem. Ez a téboly pedig azért folytatódik, mert a nemzetközi intézmények gyengék" - fogalmazott Zelenszkij.

Címlapról ajánljuk
Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

Horvátország számára jó döntés volt az euró bevezetése, mivel alacsonyabb kamatokat, kockázatokat és nagyobb stabilitást hozott az országba - mondja Michael Faulend, a Horvát Nemzeti Bank alelnöke, aki a Portfolio Back to Europe konferenciáján adott interjút. A folyamat ugyanakkor még viszonylagos gördülékenysége ellenére is nagyjából hat évig tartott, közben pedig az euróövezeti adósságválság keserű tapasztalatai, valamint különböző világgazdasági sokkok is nehezítették a felkészülést. A horvát jegybank alelnöke az interjúban arról is beszélt, hogy Magyarországnak nem egyszerűen a gyors felkészülésre kell koncentrálnia, hanem arra, hogy egyszerre csökkentse a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokat, strukturálja jól a folyamatokat, és erős koordinációt teremtsen a jegybank, a pénzügyminisztérium, a kormány, valamint az európai intézmények között. A horvát jegybankár szerint az euróbevezetés célja erős gazdaságpolitikai horgony lehet, de csak akkor, ha a döntéshozók valóban készek fegyelmezett költségvetési és strukturális politikát folytatni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×