Szalay-Bobrovniczky Kristóf az uniós tagállamok védelmi minisztereinek informális tanácskozását követő sajtótájékoztóján elmondta: a tárgyaláson továbbra is háborúpárti hangulat uralkodott, minden hozzászólás Ukrajna katonai támogatásának folytatására irányult.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy ezzel szemben a magyar kormány úgy véli: a konfliktus katonai megoldása továbbra sem bontakozik ki a háborús frontokon. Magyarország álláspontja nem változott abban, hogy ezt a konfliktust csak azonnali tűzszünettel, tárgyalásokkal, diplomáciai úton lehet fenntartható módon lezárni – emelte ki.

Beszámolt arról, hogy a tanácskozás témai között szerepelt az EU ukrán katonákat kiképző missziójának Kijevbe történő áthelyezése. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez a javaslat kockázatos lépés, mert könnyen a háború eszkalációjához vezethet, és ezt Magyarország meg kívánja akadályozni.

„Folyamatosan lándzsát törünk amellett, hogy mindenképpen el kell kerülni az EU és a NATO bevonódását, belerángatását ebbe a konfliktusba”

– nyomatékosította.

Hozzátette: Magyarország tartózkodik a misszió mandátumának meghosszabításával kapcsolatban, tehát az EU tagországai ilyen tevékenységet folytatnak az unió területén, de abban Magyarország nem vesz részt.

A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy a Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az Ukrajnába küldött fegyverek használatára irányuló korlátozások feloldását szorgalmazza. Véleménye szerint, ez a javaslat további eszkalációs kockázatot hordoz magában.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország nem támogatja az ukrán fegyveres erők pénzügyi támogatására vonatkozó javaslatokat, mindaddig, míg Ukrajnában a magyar vállalatokat negatívan diszkriminálják és amíg Ukrajnában érvényben vannak azok a döntések, amelyek a magyar energiaellátás biztonságát veszélyeztetik.

A honvédelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a szlovák védelmi miniszter egyetért a magyar álláspontokkal, különösen azzal összefüggésben, hogy az EU stratégiáját az ukrajnai háborúval kapcsolatban át kell gondolni.

Az Európai Unió önvédelemre irányuló képességfejlesztéseivel összefüggésben elmondta: Magyarország már jóval a háború kitörése előtt intenzív védelmi ipari fejlesztésbe fogott, és

2023-ban elérte a NATO által elvárt célszámot, GDP-je két százalékát fordította védelmi költségvetésére.

Magyarország továbbra is aktívan részt vesz az uniós műveletekben, az idei év kezdete óta, egy éven keresztül magyar hadszíntér-parancsnok vezeti a Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő EUFOR Althea missziót, továbbá kiemelten magas létszámmal veszünk részt az EUFOR Quick Response 24 gyakorlaton – taglalta.

Hozzátette, hogy a magyar uniós elnökség aktívan támogatja azon EU-kezdeményezéseket, amelyek a globális dél, és benne a Száhel-övezetre irányulnak. Az idei év októberétől Magyarország az EU vörös-tengeri műveletéhez, az EUNAVFOR Aspideshez járul hozzá, illetve 2025-től az EU szomáliai kiképzési missziójában vesz részt.