Bár a kutatást a bécsi székhelyű uniós testület 2023 első felében végezte, a gázai helyzet elmérgesedése nyomán - nemzetközi és európai zsidó szervezetekkel egyeztetve - kiegészítésekkel látták el.

A felmérést abban a 13 EU-tagországban készítették - Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Romániában, Spanyolországban, Lengyelországban és Svédországban -, ahol a statisztikák szerint az Európai Unió zsidóságának 96 százaléka él. Ez volt a harmadik ilyen közvélemény-kutatás a 2013-as és a 2018-as után.

"A gázai háború hatásai aláássák az antiszemitizmus elleni harcban elért eredményeket is" - figyelmeztetett Sirpa Rautis, a szervezet igazgatója.

A friss jelentésben a megkérdezettek négy százaléka számolt be antiszemita indíttatású fizikai bántalmazásról, míg ez az arány 2018-ban két százalék volt. Hatvan százalékuk úgy vélte, kormányuk nem lép fel elég határozottan az antiszemitizmus ellen.

Belgiumban a válaszadók fele - az uniós átlagnál több - számolt be zaklatásról, és kilenc százalékuk - azaz ismét az uniós átlagnál több - azt mondta, az utóbbi öt évben érte már fizikai bántalmazás zsidó származása miatt.

Franciaországban a megkérdezettek 74 százaléka úgy vélte, a gázai harcok hozzájárultak ahhoz, hogy nehezebbé vált a helyzetük; ez az arány Magyarországon volt a legkisebb, kilenc százalék.

A felmérés elkészítéséhez összesen csaknem 8000, 16 éves vagy annál idősebb embert kérdeztek.

A FRA felhívta a figyelmet arra is, hogy a zsidó közösségeknek általában saját maguknak kell megszervezni védelmüket, beleértve a biztonsági intézkedések anyagi terheinek viselését is.