Infostart.hu
eur:
366.76
usd:
328.15
bux:
141827.41
2026. október 7. szerda Amália
Szakadozott ukrán zászlók lobognak a szélben az északkelet-ukrajnai Csernyihivben 2022. április 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA

Köztes uniós tagság létrehozását javasolták Ukrajna számára

Karl Nehammer osztrák kancellár vasárnap kijelentette: új szintet kellene létrehozni a teljes jogú európai uniós tagság és az együttműködés között az olyan országok számára, mint Ukrajna és Moldova.

A kancellár rámutatott: létre lehetne hozni egy úgynevezett "előkészítő szakaszt" az érintett országok számára, amíg nem teljesítik az Európai Unió tagfelvételi feltételeit. Nehammer szerint ehhez az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (EFTA) működése nyújthatna mintát.

A bécsi kancellári hivatal által kiadott közleményében Nehammer hangsúlyozta: "mindannyian erős, független és gazdaságilag sikeres Ukrajnát akarunk".

"Ukrajna jelenleg a politikai és területi túléléséért küzd" - jegyezte meg. Hozzáfűzte: "összes erőfeszítésünk elsősorban arra irányul, hogy véget vessünk az orosz agressziónak. Egy ilyen időszakban amúgy sem lehet sürgető kérdés a gyors és teljes csatlakozás az unióhoz".

Nehammer úgy vélekedett, hogy

félre kellene tenni az érzelmeket az Ukrajna uniós tagságáról szóló vitákban, mert a gyorsított csatlakozás nem realisztikus elvárás.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a múlt hónapban leszögezte: Ukrajnának elege van a különleges megoldásokból, és teljes tagságot akar.

Az osztrák kancellár hangsúlyozta: támogatja Emmanuel Macron francia elnök javaslatát egy új európai politikai közösség létrehozására azokból az országokból, amelyek szeretnének csatlakozni az Európai Unióhoz, vagy szorosabb kapcsolatot ápolni a tömbbel.

Kijev jelezte: attól tart, hogy egy ilyen közösséget a tagság alternatívájaként "használnának".

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×