Infostart.hu
eur:
366.54
usd:
327.8
bux:
141466.6
2026. október 7. szerda Amália
Nyitókép: Pixabay

Volt kínai minisztert vettek őrizetbe

Korábban Peking rendőrfőkapitánya volt.

Őrizetbe vették a volt kínai igazságügyi minisztert korrupció gyanúja miatt - számolt be a Global Times kínai lap.

Fu Cseng-hua 2018 márciusától 2020 áprilisáig állt a kínai igazságügyi tárca élén. Leköszönése óta az ország legmagasabb szintű politikai tanácsadó testülete alá tartozó társadalmi és jogi ügyek bizottságának helyettes vezetőjeként tevékenykedett.

A 66 éves Fu 2010 februárjától Peking rendőrfőkapitánya volt, igazságügyi miniszteri kinevezését megelőzően pedig helyettes közbiztonsági miniszterként is funkcionált. A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap információi szerint 2013-ban Fu vezette a nyomozást a Csou Jung-kang, korábbi közbiztonsági miniszter ellen felhozott korrupciós vádak ügyében. Csou-t, aki 2012-ig Kína egyik legbefolyásosabb politikusának számított, 2015-ben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték korrupció és államtitkok kiszivárogtatása miatt.

Fu őrizetbe vételét megelőzően csütörtökön jelentették be, hogy Szun Li-csünt, a közbiztonsági tárca helyettes vezetőjét kizárták az országot kormányzó Kínai Kommunista Pártból (KKP) és menesztették posztjáról súlyos fegyelmi kihágások és jogszabálysértések miatt. A Hszinhua jelentése szerint Szun magatartása "túlzott politikai ambícióról és gyenge politikai integritásról" tett bizonyságot, a volt miniszterhelyettes alaptalanul kritizálta a KKP egyes politikáit, továbbá politikai híreszteléseket terjesztett.

A Cajcsing című, pekingi székhelyű lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy pénteken, a közbiztonsági minisztérium Szun ügyével kapcsolatos megbeszélésén Fu neve is szóba került.

Meng Hung-vejt, aki 2004 és 2018 között töltötte be a helyettes közbiztonsági miniszteri posztot, 2020 januárjában tizenhárom és fél év börtönbüntetésre ítélték mintegy 14,5 millió jüan (600 millió forint) kenőpénz elfogadása miatt. Meng 2016 és 2018 között az Interpol nemzetközi rendőri szervezet elnöke volt.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2012 végén hirdetett átfogó kampányt a korrupció ellen, ennek keretében azóta több mint másfél millió köztisztviselőre szabtak ki büntetést. A kampány a közvéleményben pozitív fogadtatásra talált, ugyanakkor sokan azzal vádolják a kínai elnököt, hogy a korrupció elleni fellépés sok esetben csak ürügy arra, hogy ellehetetlenítse a politikai ellenlábasait.

Címlapról ajánljuk

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
A világ leginnovatívabb országai

A világ leginnovatívabb országai

Jót tett Donald Trump elnök az amerikai innovációnak? Kormánya olyan élvonalbeli ágazatokat karolt fel, mint a félvezetők és a mesterséges intelligencia (AI) („Aki az AI-ban győz, az NYER!”). Hivatali ideje alatt példátlan adatközpont-burjánzás ment végbe, biztosítva, hogy az ország minden más államnál több elérhető „számítási kapacitással” rendelkezzen. A tavaly elfogadott Genius Act pedig lefektette a dollárhoz kötött digitális fizetőeszközök, a stablecoinok szabályozási alapjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×