Szijjártó Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című rendezvényén azt mondta: ha a nemzetközi csapatok Afganisztánból való kivonulása után nem sikerül megőrizni a békét, biztonságot és stabilitást, akkor az ország már a következő hónapokban az illegális migrációs hullámok legnagyobb globális kibocsátójává válhat.

A miniszter megjegyezte, hogy ezen migrációs hullámok kockázatához hozzájárul Brüsszel migrációpárti politikája is. Ahelyett, hogy a migráció visszaszorításán dolgoznának, most afrikai és karibi országokkal készülnek migrációs megállapodást kötni, és "szponzorált visszatérés" néven újra előkerült a kötelező betelepítési kvóta is - közölte.

Szijjártó Péter már azt is "nagy teljesítménynek" nevezte, hogy a migrációról szabadon, minden korlátozás nélkül lehet beszélni. Azt mondta: megnézve a migrációt övező "politikai korrektséget és képmutatást Európában", látható, hogy több helyen a migrációról, annak terrorizmussal, bűnözéssel, veszélyekkel való kapcsolatáról "nem annyira szabad" beszélni.

Kiemelte: Európa és Magyarország 2015 óta szembesül jelentős mértékben a migrációs folyamatokkal, problémákkal, kihívásokkal. A migráció kiváltó okait vizsgálva látható, hogy a korábban jellemző politikai, gazdasági, biztonsági okok mellé mostanra felzárkóztak az egészségügyi okok is - mondta.

Szijjártó Péter, felidézve Afganisztán elmúlt évtizedeinek történelmét, úgy értékelt, ezt nézve keveseknek jut eszébe a béke fogalma. Az Egyesült Álamok 2001. szeptember 11. után indította meg afganisztáni műveletét. Ez ér most véget, érdekes módon egy republikánus elnök döntése és egy demokrata elnök végrehajtása nyomán,- közölte.

Elmondta, hogy az amerikaiak 2001 óta 2400 katonát vesztetett a műveletekben, és azóta mintegy 3 millióan hagyták el Afganisztánt. A 2010 és 2020 között Európába érkező migránsok mintegy 10 százaléka Afganisztánból érkezett - mondta.

Magyarország érintettsége akkor kezdődött, amikor a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelye nyomán beavatkozott az afganisztáni műveletbe, így 2004-ben magyar katonák is csatlakoztak a misszióhoz - idézte fel.

Szijjártó Péter azt mondta: büszkék lehetünk a magyar katonákra, akik ezalatt a csaknem 17 év alatt Afganisztánban szolgáltak. A béke, a biztonság és a stabilitás fenntartása mellett az afgán biztonsági erők felkészítésében is részt vettek a magyar katonák. Az évek során az afganisztáni műveletben hét magyar katona vesztette életét - emlékeztetett.

Felidézte, hogy Afganisztánban korábban az ember- és a drogcsempészet jelentette az egyik legfőbb megélhetési forrást. Ha nem sikerül a normális élet menetét fenntartani, akkor Afganisztán újra a terrorizmus melegágya, a terrorszervezetek központja lehet. Kiemelte, hogy a terrorizmus és az illegális migráció ördögi kört alkot. A terrorfenyegetettség miatt ugyanis megindulnak a migrációs hullámok, a terrorszervezetek pedig kihasználva ezt a hullámot, szétküldik a világban terroristáikat. Utóbbit bizonyítja az elmúlt években Európa területén történt több tucat dzsihadista támadás - emelte ki.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, hogy Európában tavaly 449 embert tartóztattak le terrorizmus miatt. Csak tavaly 10 dzsihadista támadást hajtottak végre Európában, további 4-et sikerült megakadályoznia a hatóságoknak.

A miniszter hangsúlyozta a migráció és a járvány kapcsolatát is. A világjárványnak nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági hatásai is vannak, amelyek újabb lökést adhatnak a migrációnak - emelte ki, hozzátéve: ráadásul a migránsok jellemzően sem védettségi igazolványt, sem negatív PCR-tesztet nem tudnak felmutatni. Megjegyezte azt is: jelenleg egyes európai országokban a szabályosan utazó, egészséges emberek egészségügyi ellenőrzése jóval szigorúbb, mint a migránsoké.

A miniszter az illegális migrációval szembeni védekezésben négy védvonalat nevezett meg. Az első Afganisztán és Mali. Ugyanis - mint kiemelte - a szubszaharai térségből, valamint a keleti irányból érkező migráció feltartóztatása is ott kezdődik. Megjegyezte, hogy Maliban jelenleg is ott vannak a magyar katonák, s létszámuk növeléséről is döntött a magyar kormány.

A második védvonalnak a Földközi-tengert és Törökországot nevezte. Hangsúlyozta: a Törökország és az Európai Unió közötti megállapodást fel kellene frissíteni.

A harmadik védvonalként a balkáni országokat említette, ahol Észak-Macedónia és Szerbia fontosságát hangsúlyozva emlékeztetett: mindkét ország határőrizetét magyar rendőrök is erősítik.

A negyedik védvonal, pedig a magyar határkerítés - fejtette ki a miniszter.

Azt mondta: amikor bejelentették az afganisztáni misszió végét, a magyar kormány tudomásul vette a döntést. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a nemzetközi csapatok kivonulásával Afganisztán magára marad. Hogy mi fog történni a misszió végével, az kis túlzással az egész világ, de Európa jövőjét tekintve biztosan meghatározó lesz - értékelt előadásában Szijjártó Péter.