Infostart.hu
eur:
366.67
usd:
328.26
bux:
141343.02
2026. október 7. szerda Amália
Oltópont a Szent Imre Kórházban, a főváros XI. kerületében 2021. február 13-án. Az egészségügyi intézményben ezen a napon az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcinával (hivatalos nevén Gam-COVID-Vac) oltanak.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Megint elmondta az Európai Bizottság, mi a helyzet a vakcinarendelésekkel

Az Európai Bizottság csak előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a koronavírus elleni oltóanyagokat gyártó vállalatokkal, a konkrét, mennyiségi, szállítási szerződéseket a tagállamok írták alá – közölte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.

A szervezet a borsonline.hu-n megjelent cikkére reagált, amely azt írta, hogy Stella Kyriakides uniós egészségügyi biztos "letagadta", hogy Brüsszelnek köze van a megállapodásokhoz. A lap szerint a szerződéseket érzékeny (sensitive) minősítéssel látták el, mintha "titkolni akarnának valamit".

Az Európai Bizottság az uniós tagállamok megbízásából és egyetértésükkel kötött előzetes megállapodásokat koronavírus elleni oltóanyagok beszerzésére hat vakcinagyártóval – írta az EU-képviselet.

Ezek a megállapodások a közös oltóanyag-beszerzés alapvető feltételeit szabják meg. A tagállamok bármelyike dönthetett volna úgy, hogy nem vesz részt ebben a megállapodásban, de egyik sem élt a lehetőséggel – közölték.

Az uniós szintű előzetes beszerzési megállapodások alapján

a tagállamok egyénileg kötik meg a konkrét megrendelési szerződéseket a gyártócégekkel. Az adott államra vonatkozó gyakorlati szállítási és mennyiségi feltételeket ezek a szerződések tartalmazzák

– írták.

Ezekről a tagállami megrendelésekről beszélt az Európai Bizottság szóvivője a testület csütörtöki sajtótájékoztatóján, amikor azt mondta, hogy nem az uniós bizottság, hanem a tagállamok kötik meg a szerződéseket, "ami természetesen nem mond ellen az Európai Bizottság által aláírt előzetes beszerzési megállapodások létezésének" – emlékeztettek.

Kijelentették továbbá, hogy az Európai Bizottság az általa kötött uniós keretmegállapodásokra vonatkozó átláthatóság híve, a dokumentumok nyilvánosságra hozatala azonban nem rajta múlik.

A szerződéses feltételek bizalmas kezelését a vakcinagyártók kötötték ki üzleti érdekeikre hivatkozva 2 írták.

"Ezért jogilag csak szerződéses partnereink hozzájárulásával lehetséges a megállapodásokat nyilvánosságra hozni. Ennek fényében az Európai Bizottság kapcsolatban van a vállalatokkal, (...) hogy minél több keretszerződést megismerhessen a nyilvánosság" – áll a közleményben.

Az uniós bizottság a szerződések közül hármat – AstraZeneca, CureVac, Sanofi-GSK – már nyilvánosságra hozott az érintett cégek egyetértésével, bizonyos bizalmas üzleti adatok kitakarásával.

Az Európai Bizottság eddig

  • a Johnson & Johnson (400 millió adag),
  • a BioNTech-Pfizer (600 millió adag),
  • a Moderna (460 millió adag),
  • az AstraZeneca (400 millió adag),
  • a CureVac (405 millió adag) és
  • a Sanofi-GSK (300 millió adag)

vállalattal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Sorsfordító pillanathoz érkezett a Közel-Kelet egyik legerősebb hatalma: tehetetlen a lázadók ellen, de nehezen jön össze a nagy szövetség

Sorsfordító pillanathoz érkezett a Közel-Kelet egyik legerősebb hatalma: tehetetlen a lázadók ellen, de nehezen jön össze a nagy szövetség

Egyre jobban durvul a helyzet az Arab-félszigeten, a jemeni kormányerők nagyszabású offenzívát indítottak a síita iszlamista lázadók ellen, miközben folyamatosan támadások érik Szaúd-Arábia legfontosabb energetikai létesítményeit. Rijád a jelek szerint egyedül nem képes megbirkózni a fenyegetésekkel, ezért igyekszik egy szélesebb nemzetközi koalíciót összehozni az ügy támogatására. Az erőfeszítés eddig kisebb bukkanókkal halad, ráadásul a királyságnak még a régi nagy riválisával is dűlőre kell jutnia, ez lényegesen befolyásolhatja a konfliktus jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×