Mennyit ér a gazdasági szuverenitás egy olyan korban, amikor a globális ellátási láncok határozzák meg, mi kerül a boltok polcaira, és amikor a nemzetközi tőke mozgásai gyakran gyorsabban alakítják egy ország gazdaságát, mint a kormányok döntései? – e kérdés állt az MCC Gazdaságpolitikai Műhely kerekasztal-beszélgetésének középpontjában.

„Minden állam története a szuverenitásvédelemről szól” – jelentette ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. Lánczi Tamás azt is hangsúlyozta, hogy az államok önállósága a mindennapi életre is hatással van, mert szerinte a szuverenitás nem egy elvont politikatudományi kategória, hanem egy „húsba vágó kérdés”, ami az élet szinte minden aspektusában jelentkezik. „Ezért küzdeni kell, és nem csak nekem, meg a magyar állam szerveinek is, hanem tulajdonképpen minden magyar embernek, mert a saját területén egyetlen értelmes célja lehet, hogy a cégének, a szektorának a szuverenitását, a mozgásterét megpróbálja növelni” – mondta az elnök.

Lánczi Tamás többször is bírálta az Európai Unió politikáját, amely szerinte veszélyt jelent a magyar szuverenitásra és a háború felé sodorja a kontinenst. Mint kiemelte, a háború elindításának és a békekötésnek joga a szuverenitás egyik kulcskérdése, sarokpillére, és emiatt szerinte jól láthatóan Magyarországra óriási nyomás nehezedik, hogy kötelezze el magát a háborús álláspont mellett. „Az elmúlt néhány hónapban óriási erők mozdultak meg, hogy nemcsak, hogy folytatódjon az orosz–ukrán háború, hanem valamilyen módon az Európai Unió országai fegyveresen is bekapcsolódjanak ebbe. Életveszélyes helyzetben vagyunk” – jelentette ki.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője, Palóc André arról beszélt, hogy az államok önállóságának védelme gazdasági szempontból is fontos, mert szerinte nem lehet gazdaságilag prosperáló az az ország, amely politikailag nem önálló. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban folyamatos a versengés, minden ország jobb pozícióba szeretne kerülni a szűkös erőforrásokért zajlik a verseny. „Ha te nem tudsz dönteni, hogy merre mehetsz tovább, ha nincs politikai önállóságod, akkor nem lesz gazdasági fellendülésed, vagy nem lesz gazdasági értelemben sikersztorid” – hangsúlyozta a szóvivő.

A panelbeszélgetésen szóba került a migráció is. A résztvevők úgy vélték, az unióból megpróbáltak morális nyomást gyakorolni Magyarországra, hogy fogadjon be bevándorlókat, de az országnak ez nem érdeke. Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője azt mondta, ami emberségnek tűnik, abból valójában más hatalmak hasznot húznak. Nagyon fontosnak mondta, hogy folyamatosan figyelni kell, hogy mik a mi érdekeink, és ezeket képviselni kell, mert a kisebb és nagyobb hatalmak meg a saját érdekeik mentén szeretnék elérni, hogy nekik kedvezően alakuljanak a folyamatok. „Nekünk okosnak kell lenni, nekünk a saját érdekeinket kell nézni, nekünk a saját szuverenitásunkat kell védeni. Nyilván nem fogja egy másik ország, egy másik hatalom a mi érdekeinket első helyre tenni” – emelte ki Sebestyén Géza.

A magyar családpolitikával is meg lehet őrizni a szuverenitást, amelyet a túlzott migráció is veszélyeztet – értettek egyet a résztvevők a Mathias Corvinus Collegium panelbeszélgetésén.