A miniszter az iparfejlesztési stratégiát ismertetve kiemelte, hogy a magyar gazdaságnak a beruházásra kell épülnie, ami állandó külföldi tőkebeáramlást, modernizációt és kutatás-fejlesztést igényel.

A beruházási ráta tavaly 27,2 százalékot tett ki GDP-arányosan, amely értékkel Magyarország az OECD-országok rangsorában a harmadik - mondta.

Nagy Márton a Parlamentben tartott ülésen elmondta, hogy a háború és az energiaválság negatív hatásai ellenére továbbra is Magyarország felzárkóztatása a kormány célja.

A nehéz körülmények ellenére tavaly az egy főre jutó GDP-ben újabb egy helyet javított az ország a 27 uniós tagállam rangsorában a 20. helyre kerülve; az uniós átlag 75 százalékáról 77,5 százalékára zárkózott fel az ország - mutatott rá. Aki azt mondja, hogy 2022-ben megtört a felzárkózás, az nem mond igazat, a mérőszámok igazolják, hogy évtizedes viszonylatban ez volt a legnagyobb ugrás a felzárkózásban - tette hozzá.

Az idei 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel megközelíthető az Európai Unió fejlettségének 80 százalékos szintje, 2030-ra pedig reális esély nyílik a 90 százalékra - erősítette meg.

A miniszter figyelmeztetett: a beruházásokért folytatott küzdelemben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a minél nagyobb hozzáadott értéket képviselő projektek élvezzenek elsőbbséget. Nem mindegy, hogy az ellátási láncba melyik ponton kapcsolódnak be a magyar vállalatok, erős itthoni beszállítói kör felépítésére van szükség - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a keleti nyitás politikájának az eredményét nem az exportban kell keresni, hanem a beáramló külföldi működőtőkében, az ázsiai befektetők aránya ugyanis jelentősen bővült.

Törekedni kell az ország hídszerepének fenntartására, "Magyarországnak jól áll ez a szerep": miközben az autóipar alapvetően német hátterű, az akkumulátorgyártás fő partnerei Keletről érkeznek - fejtette ki. Azt is hozzátette, hogy az új gyár megépülésével Magyarország lehet a világon a negyedik legnagyobb akkumulátorgyártó.

A felzárkózáshoz tőkére, munkára és energiára van szükség, amely feltételek közül az utóbbi kettő előteremtése jelenti a nagyobb kihívást - összegezte a tárcavezető az ülésen.

Kérdésre válaszolva elmondta: a beruházásoknál egyedi alapon szükséges vizsgálni azt, hogy milyen éghajlati és környezeti vonatkozásai vannak azoknak; a magyarországi előírások ezen a téren az uniósnál szigorúbbak.

Huszár András, a Green Policy Center kutatóintézet vezetője a fenntartható fejlődési ülésen arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdaság működésének átalakítására van szükség ahhoz, hogy Magyarország elérje a 2020-ban kitűzött klímasemlegességi célt 2050-re.

A szakember az első klímasemlegességi előrehaladási jelentésüket ismertetve kiemelte, hogy alcélokat lenne érdemes megfogalmazni az elvárt kibocsátás-csökkentésre egyebek közt az ipar és a mezőgazdaság területén.

Megjegyezte, hogy a nemzetközi rangsorokban Magyarország klímateljesítménye a középmezőnyben helyezkedik el, azonban európai uniós viszonylatban az átlagnál rosszabb a teljesítmény.