Hozzátette: a kormány kamatláb-maximáló döntése nemcsak a lakáshiteleket, hanem a szabad felhasználású kölcsönöket is érinti, valamint a feltételeknek megfelelő moratóriumos hiteleket. A kamatstop fél évet ad a bankoknak és az ügyfeleknek, hogy átszerződjenek a változóból a fix kamatozású hitelekre.

A kamatfixálásnak ugyan van költsége, "de amit esetleg az ember elveszít a réven, azt biztosan megnyeri a vámon" - fogalmazott. Hosszú távra biztonságosan fix kamatokkal célszerű eladósodni, az időről-időre bekövetkező világgazdasági válságok miatt.

A világszerte jellemző komoly inflációs nyomás kihat a kamatokra - mondta, hozzátéve: a budapesti bankközi forint hitelkamatláb (BUBOR, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga) az a mutató, amihez viszonyítják a változó kamatozású lakossági jelzálogkölcsönöket. Ez a mutató tavaly októberben - attól függően, hogy 3, 6 vagy 12 havi volt - valamivel 2 százalék fölött volt. Most 4 százalék fölötti értékeket mutat, tehát nagyjából 2 százalékpontos különbségekről van szó. Az intézkedéssel egy ügyfél hitelénél 10-11 százalékos törlesztőrészlet-csökkenésről lehet beszélni futamidőtől és hitelösszegtől függően ismertetése szerint.

Binder István megjegyezte, hogy júniustól sem jöhet vissza a magasabb kamat, a 2015-ben bevezetett fair banki szabályok miatt.

Kitért arra is, hogy történetének legerősebb évét zárhatja a lakossági hitelpiac, nagyjából 15 százalékkal bővült, elsősorban a lakáshitelek húzták a növekedést. Ez azonban biztonságos eladósodást jelent, mert az adósságfék szabályok garantálják, hogy ne erejükön felül adósodjanak el az ügyfelek - jelezte.

Féléves lakossági kamatstop bevezetését jelentette be a jelzálog alapú hitelekre tavaly december 22-én közösségi médiaoldalán Orbán Viktor miniszterelnök. Közölte: a január elején hatályba lépő intézkedéssel október végi szinten rögzítik a jelzálog alapú hitelek kamatait; ami azt jelenti, hogy a februári törlesztőrészlet már alacsonyabb lesz, mint a korábbiak.