A magyar nemzetnek utat mutató erkölcsi iránytűnek nevezte Mindszenty József bíborost Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Makón, a Marosmenti Mindszenty-napok alkalmából tartott misét követő ünnepségen.

A politikus azt mondta, bármilyen viharok voltak, a katolikus egyház tanítása, a lelkiismeret szava, a nemzet hűsége alapján Mindszenty József az a csillag, amely a magyar nemzetnek utat mutat.

Mindszenty József a történelmi alkotmány alapján állt. Amikor a náci időkben kiállt az üldözött zsidóság, majd a kommunisták idején az üldözött svábok mellett, nemcsak általános, morális, hanem közjogi értelemben is kötelességét teljesítette - fogalmazott a politikus.

Mivel az Ország Tanácsból egyedül ő volt hivatalban, az ország első közjogi méltóságaként nem beavatkozott a politikába, hanem állampolgári kötelességét teljesítette - hangsúlyozta Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes arról a véleményről, hogy Mindszenty Józsefnek nem volt reálpolitikai érzéke és szükségtelen konfliktusokat vállalt, úgy fogalmazott, a bíboros tévedett, amikor azt hitte, a kommunizmus rövid ideig tart majd, és a Nyugat segíteni fog Magyarországon.

Mélységesen igaza volt azonban a kommunizmus természetét illetően - tette hozzá.

Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, Magyarország vatikáni nagykövete kifejtette, Mindszenty József kimagasló jelképe volt a bátor magyar kiállásnak, először a nyilasok ellen, majd a kommunizmussal szemben emelte fel szavát.

Miközben életének ezen aspektusai széles körben ismertek, a szent életű, népét hitre vezető lelkipásztor alakja némileg háttérben marad. Makón épp ezt az oldalát ismerhetjük meg - mondta.

A bíboros egykori makói látogatása a Mindszenty-alapítvány számára is rendkívül fontos, amely mielőbbi boldoggá majd szenté avatását reméli - közölte a nagykövet.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök hangsúlyozta, Mindszenty József hiteles ember volt, és hősiesen tett tanúságot hitéről.

A bíboros rendíthetetlen hite, bátorsága, áldozatvállalása példát mutat, amelyet érdemes követni - tette hozzá.

Mindszenty József az 1948-as Mária-év alkalmából május 22-én, 23-án látogatott Makóra, és a Szent István téren több tízezer ember előtt mutatott be szentmisét. A hercegprímás beszédében síkra szállt az egyházi iskolák működéséért, szólt a magyar nép hithez való hűségéről és az édesanyai méltóságról. A szertartást a városban addig nem látott, hatalmas körmenet követte, amely nemcsak liturgikus esemény, hanem az egyház, a szabadság, a demokrácia melletti hitvallás is volt. Az esemény a bíboros egyik utolsó nagyobb nyilvános szereplése volt 1948. december 26-ai letartoztatását megelőzően.

A szentmisét követően átadták a felújított és kibővített Mindszenty-emlékhelyet a Szent István Király Plébánián, ahol a bíboros 1948. május 22. éjszakáját töltötte. Ott az eredeti bútorokkal, tárgyakkal, dokumentumokkal, valamint egy a bíboros által is viselt miseruhával emlékhelyet alakítottak ki, amelyet a katolikus egyház, a Kardinal Mindszenty Stiftung, valamint a Magyarországi Mindszenty Alapítvány támogatásával teljeskörűen felújítottak.