Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Alkotmánybíróság előtt az iskolák államosításának ügye

Alkotmánybíróság előtt az iskolák államosításának ügye

A korábban önkormányzati iskolák államosításáról szóló törvény megsemmisítését kérte a Fővárosi Közigazgatási Bíróság az Alkotmánybíróságtól.

Két iskolájának államosítása nyomán indított keresetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen Csömör önkormányzata, mivel, ahogy a többi helyhatóságtól, úgy Csömörtől is elvonta a kormány 2013-ban iskolái működtetői, majd 2017-ben vagyonkezelői jogait. A település polgármestere megkeresésünkre részint azzal érvelt, hogy az államosításról szóló törvényekkel egyedül az önkormányzatokat zárták ki a lehetséges iskolafenntartók és -működtetők köréből.

Fábri István kifejtette: „állam, egyház, nemzetiségi önkormányzat, magánszemély, alapítvány, cég, mind-mind működtethet, fenntarthat iskolákat Magyarországon a mostani törvények szerint, egyedül azok a települési önkormányzatok nem, kicsit abszurd módon, amelyek több évtizede több ezer iskolát működtettek”. Hozzátette: ráadásul az ingatlanvagyon, az iskola-infrastruktúra is szinte teljes egészében önkormányzati tulajdonban van.

A polgármester szerint ezeket

az iskolai épületeket lényegében indokolatlanul vette el az állam az önkormányzatoktól,

jóllehet papíron az önkormányzatok tulajdonában maradt, de ingyenes vagyonkezelői jogot kellett az államnak átadnia minden önkormányzatnak.

A Főváros Közigazgatási Bíróság felfüggesztette a pert és az Alkotmánybírósághoz fordult, mert alaptörvény-sértőnek tartotta az iskolák államosításáról rendelkező törvényeket. Az Alkotmánybíróságnak Fábri István szerint a közigazgatási bíróság döntésétől számított 90 napon belül, április 8-áig kell döntenie a kérdésről.

Felkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy mi az álláspontja a döntésről, és mit várnak az Alkotmánybíróság ítéletétől, ám a tárca még nem reagált.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×