eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Sztrájkoló dolgozók felvonulása Minszkben 2020. augusztus 17-én. Ezen a napon a fehérorosz ellenzék felhívására számtalan üzemben és az állami televízió épülete előtt kezdődött tiltakozás. Az ellenzéki tüntetéssorozat azután kezdődött, hogy az augusztus 9-én tartott belarusz elnökválasztást az országot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte, hatodik alkalommal 80 százalék feletti győzelemmel.
Nyitókép: MTI/EPA/Jauhen Jercsak

Bűnbak lett a szavazatszámláló tanárokból Fehéroroszországban

Panaszkodnak a fehérorosz tanárok, hogy bűnrészesnek tartják őket az elnökválasztási eredmények meghamisításáért. Lukasenka elnök - hivatalosan - a voksok 80 százalékával betonozta be hatalmát, ami ellen folytatódnak a tömegtüntetések.

„Csak akkor lesznek megismételt választások, ha megöltök” – mondta gyári munkásokkal vitatkozva Aljakszandr Lukasenka, miközben ők azt kiabálták neki: „menj el”.

A több, mint negyedszázada kormányzó belarusz elnököt a demokráciákban szokatlanul magas - 80 százalékos - szavazati aránnyal választották újra. Vele szemben, a szomszédos Litvániába menekült és az ellenzéki jelölt szerepébe csöppent Szvjatlana Cihanouszkaja mindössze 10 százalékot ért el a hivatalos adatok szerint.

Szvjatlana Cihanouszkaja férje lett volna az egyik ellenzéki induló, de kizárták, őrizetbe vették, feleségét viszont nem akadályozták. Ő arról beszélt, hogy több, mint 50 szavazóhelyiségben többszörösen megverte Lukasenkát – azaz, az eredményeket meghamisították. Ha nem csalnak, akkor ő szerzett volna 60-70 százalékot – állította.

A politikai szárnyait még csak most próbálgató Cihanouszkaja nem tűnik jóval nyugatbarátabbnak a Moszkva és nyugati hatalmak között lavírozó Lukansenkánál. Nem tiltakozik harcosan például a Krím elcsatolása ellen vagy a melegjogok mellett, viszont elítéli a hatalom által alkalmazott erőszakot.

Az „Európa utolsó diktátorának” nevezett, de eddig relatív jólétet biztosító Lukasenka ellen utcára vonuló tüntetők közül 6000 embert több napra őrizetbe vették, egy részüket brutálisan megverték. Ketten meghaltak. Az elnök távozását követők szerint pedig ebben felelőssége van a fehérorosz tanároknak is, akik egy része az iskolai választóhelyiségekben számolta a szavazatokat.

Az RBK orosz portálnak nyilatkozó egyik tanár szerint más iskolákban tanító kollégái vagy a nyomásnak engedve vagy önként segítettek „helyes” végeredményt kihozni a szavazatszámlálás során. Szerinte felvételek is vannak arról, hogy hivatalnokok emlékeztették a tanárokat arra, mit várnak tőlük.

„A portásoknak meg azt mondták, hogy ne engedjék be a megfigyelőket” – mondta Marina Cserkasz, a 12-s számú gimnázium tanára, aki szerint az ő intézményükben nem volt nyomásgyakorlás. A 13-as számú gimnáziumban augusztus 14-ig tanító Natalija Bilina szerint náluk volt, de nem minden tanár engedett.

„Szeretném, ha tudnák, hogy nem mindenki vett részt benne.

Dühítő, hogy emberek weboldalakat publikálnak az összes tanár nevével. Nem szégyellik magukat? Azokat is fenyegetik, akik nem vettek részt a törvénysértésekben. Igen, tény a hamisítás, de ne tegyenek egyenlőségjelet a tanár és a hamisító közé” – mondta.

A fehérorosz tanárok egy része is a felvonulók között van, de úgy tűnik, a buzgó aktivisták egy része „járulékos áldozatot” csinált belőlük.

Az egyik ilyen pedagógus arról beszélt, hogy az iskolák 80-100 fős kollektívájából általában 3-6 tanár ült a szavazatszámláló bizottságban és nem fair ezért kollektíven elítélni az oktatókat. A tüntetők egy része úgy fejezte ki nemtetszését a szerintük a Lukasenka-rendszert hatalmon tartó tanárokkal szemben, hogy az iskolák kerítésére aggatták bizonyítványaikat és diplomáikat.

Közben több fehérorosz gyárban és üzemben indultak sztrájkok, bár a cégvezetés általában tagadja a munkabeszüntetés tényét. Sztrájkolnak az állami tévénél is. Az újdonsült ellenzéki vezér Szvjatlana Cihanouszkaja pedig közölte: kész átvenni az ország irányítását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×