Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Theresa May brit miniszterelnök a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok alsóházi félórájában a londoni parlamentben 2019. február 13-án. A korményfő leszögezte, hogy változatlan az a brit kormányzati célkitűzés, hogy az Egyesült Királyság március 29-én, szabályozott módon kilép az Európai Unióból.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Kimutatta a foga fehérjét a konzervatív kemény mag

Ahogy várható volt, újabb kínos vereséget szenvedett Theresa May brit miniszterelnök. A parlamentben saját Konzervatív Pártja képviselőinek egy része vonta meg a támogatást tőle. A voks jelképes volt, de az kiderült, hogy a konzervatív kemény mag a jövőben nagyobb befolyást szerezhet

Megint leszavazták a brit kormányfőt a parlamentben a brexit miatt. Az eredmény ugyanakkor csak annyit erősít meg, hogy a brit politika roppant módon megosztott az Európai Unióból való kilépés kérdésében.

Theresa May 303 nem és 258 igen szavazat mellett vesztette el a jelképes és nem kötelező érvényű szavazást, amely azt tesztelte, hogy a brit parlament támogatja-e a kormány brexit-politikáját.

Az ellenzéki Munkáspárt értelemszerűen nem támogatja a kormányt, mivel szemben May-jel azt akarja, hogy a kilépés után Nagy-Britannia maradjon vámunióban az EU-val – ami fenntartaná az ír-északír határ szabad átjárhatóságát.

Jeremy Corbyn, a Labour pártvezére hozzá is vágta May fejéhez a voks után, hogy „ismerje be, kudarcot vallott brexit-stratégiája és álljon elő olyasmivel, amit támogat a parlament” – ez utóbbi megjegyzés azonban totális lehetetlenségnek tűnik, ismerve a brit politika megosztottságát.

Ami kínosabb volt a miniszterelnöknek, hogy saját konzervatív pártja kemény brexitpárti része, az Európai Kutatási Csoport tartózkodott a voksolásnál, amit May így el is veszített.

A keményvonalasok szerint a kormányindítvány támogatása azt jelentette volna, hogy kizárják az alku nélküli brexit lehetőségét. Ami még kínosabb volt: konzervatív, de EU-párti képviselők egy része is szembeszállt a kormányfővel.

A BBC esti vitaműsorában Jacob Rees-Mogg, a csoport egyik hangadója azt mondta: a nép nem szavazott kilépési egyezményre, vámunióra, az Európai Bíróság folytatódó befolyására és arra, hogy elszakítsák Észak-Írországot Nagy-Britannia többi részétől.

"Az EU gazdasági bukás és mi megszabadulunk tőle. Olcsóbb lesz az élelmiszer és a ruházat"

– magyarázta a konzervatív politikus az alku nélküli kilépésről, ami mások szerint viszont katasztrofális hatással járna.

A tory kemény mag egyébként úgy szavazta le Mayt, hogy ő papíron azt állítja egyetért velük és nem hajlandó kizárni az alku nélküli brexit lehetőségét. Az EU-val való radikális szakítást óhajtó képviselők szerint azonban a kormányjavaslat burkoltan éppenséggel el akarta volna vetni a szabályozatlan kilépésről szóló opciót.

Kommentátorok szerint May nem tudta megóvni a gyenge ragtapasszal összetartott tory egységet és most azt demonstrálta az EU felé, hogy nem tudja összefogni pártja frakcióit.

May korábban közölte: ha leszavazzák, az meggyengíti brüsszeli tárgyalási pozícióját és így nehezebb lehet olyan változtatást elérni a tory kemény mag által gyűlölt ír határgarancia kérdésében, amit ők el tudnának fogadni.

Mindeközben az EU-ban úgy látják: a britek egyelőre inkább egymással vitáznak és nem próbálnak tárgyalni az Brüsszellel, ezért a nagy döntések márciusra várhatók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×