eur:
411.26
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Rukla, 2017. február 7.Ursula von der Leyen német védelmi miniszter (k) és Christoph Huber alezredes, a Litvániába vezényelt Bundeswehr-kontingens parancsnoka kezet fog Dalia Grybauskaite litván államfő (b) mellett a NATO keleti szárnyának megerősítésére újonnan létrehozott zászlóalj német alakulatának fogadási ünnepségén a közép-litvániai Rukla támaszpontján 2017. február 7-én. Az észak-atlanti szövetség az orosz-ukrán konfliktus kiújulása miatt vezényelt csapatokat a Balti államokba. (MTI/EPA/Valda Kalnina)
Nyitókép: Valda Kalnina (MTI/EPA)

Bajban a német hadsereg – külföldieket sorozhatnak be

A kommunizmus bukását követően lendületesen áramvonalasították a német hadsereget, megszüntették a kötelező sorozást, és így jelenleg a katonaság létszáma 178 ezer, köztük kereken 20 ezer nő teljesít fegyveres szolgálatot. A nemzetközi kihívások szaporodása miatt azonban égető szükség mutatkozik a véderő ütőképességének javítására, ezért Berlinben a védelmi minisztérium fontolóra vette uniós országok állampolgárainak besorozását.

A hadsereg létszámának ütemes leépítése és a kötelező katonai szolgálat megszüntetése utáni években folyamatosan tovább csökkent a véderő létszáma, de az ezredfordulót megelőző, valamint az azt követő évek nagy arányú munkanélkülisége sok pályakezdő számára kínált – legalább átmeneti -elhelyezkedési lehetőséget. Idővel azonban a munkanélküliség aránya 5 százalékra esett vissza, így egyre kevesebben jelentkeznek katonának, amiben szerepet játszik az is, hogy a német hadsereg felszereltsége igencsak sok kívánni valót hagy maga után.

A légierő gépei közül alig egynéhány képes a magasba emelkedni, a 6 tengeralattjáró közül egyetlen sincs bevethető állapotban, a katonaság egykori büszkesége, a 244 Leopárd típusú páncolos kétharmada alapos javításokra szorul. A g36-os mintájú gépfegyvereket Ursula von der Leyen védelmi miniszter rendeletére ki kellett vonni a használatból, mert meleg időben képtelenné vált velük a pontos célzás.

Noha az iskolákban és más tanintézetekben a katonaság időről időre érdekfeszítő előadások keretében igyekszik felkelteni a fiatalok hadsereg iránti érdeklődését, ezt a fáradozást eddig nem sok siker koronázta, mert egyre kevesebben jelentkeznek sorozásra.

A legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Bildzeitung a berlini védelmi minisztérium bizalmas jelentésére hivatkozva közölte, hogy a hadsereg számos külföldi megbízatása miatt elérkezett teljesítőképessége határára, képtelen újabb feladatok vállalására, ugyanis a gyenge felszereltsége mellett valamennyi haderőnemnél fokozódó problémát jelent a létszámhiány. Ennek ellensúlyozására Berlinben fontolóra vették, hogy külföldön is toborzásba kezdenek.

Egyelőre – írja a Bildzeitung – csak az Európai Unió tagállamai jönnek szóba, de nincs kizárva az sem, hogy más országokból jelentkezőket is – alapos háttértanulmányozás után – besoroznak majd. Az ötlet nem új keletű, mert az Egyesült Államok már a második világháborút követően felvett hadseregébe bevándorolt fiatalokat, akiknek leszerelésük idejére kilátásba helyezte az amerikai állampolgárság elnyerését. Hasonló csábítással növelte a francia véderő is az időközben elhíresült idegenlégiójának létszámát is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×