A 49 órás maratoni ülés után a 133 jelenlévő képviselőből 53 szavazott a kormányfő leváltása mellett, 79-en ellene szavaztak, egy képviselő pedig tartózkodott. Az ellenzéki képviselők egy része által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülés szombaton este fél hétkor kezdődött, és az utolsó felszólaló hétfőn este fél nyolckor fejezte be felszólalását.
A miniszterelnök leváltásának célját azzal indokolták a rendkívüli ülést kezdeményező képviselők, hogy Robert Fico és a kormánypárt ténykedése a korrupció elterjedéséhez és a kliensrendszer térnyeréséhez vezetett.
A bizalmatlansági indítvány előterjesztését követően az ülés első hat órájában csupán kormánypárti képviselők, illetve kormánytagok kaptak szót. Később főleg az ellenzék tagjai tartották meg hosszú vitafelszólalásaikat. Úgy osztották be maguk között a szolgálatot, hogy amíg egyesek a teremben éppen felszólaltak, addig mások kialudták a hosszú hétvégét. Maga a kormányfő egy rövid időt kivéve az elején és a végén, jelen sem volt az egész ülésen.
Bevezető beszédében arról szólt, hogy az ellenzéki képviselők a kormánytagokkal szembeni gyakori bizalmatlansági indítványaikkal csupán láttatni szeretnék magukat. A mostani rendkívüli ülést csak a hétvégén sorra kerülő helyhatósági választások előtti színjátéknak tartja. Ezzel egyébként független elemzők is egyet értettek, akik szerint az ellenzéki kezdeményezés leginkább a választásokkal és az azt megelőző - a szlovák politikai színtéren szinte már kötelezővé vált - hangulatkeltéssel függött össze, hiszen a kezdetektől fogva tudvalévő volt, hogy a kormányfő leváltására gyakorlati esély nincs.
Végül, ahogyan az várható volt, a maratoni tárgyalást követő hétfő esti szavazással eldőlt, továbbra is Robert Fico marad Szlovákia miniszterelnöke.
A jelenlegi kormányzati időszakban az ellenzék már harmadszor próbálta elmozdítani posztjáról a kormányfőt, mindeddig sikertelenül. Először tavaly ősszel a Szlovák Gázművek 49 százalékos részvénycsomagjának állami felvásárlásával összefüggésben próbálkozott, másodszor pedig idén februárban, s azt a még az előző Fico kormányzat (2006-2010) idejéből származó - az ország széndioxid-kibocsátási kvótáinak értékesítésével összefüggő - botránnyal indokolta az ellenzék.