A légi alkalmazottak a sztrájkjoguk korlátozása ellen tiltakoznak, a francia parlament alsóháza ugyanis egy olyan törvénytervezetet fogadott el, amely arra kötelezi a sztrájkolókat, hogy szándékukat két nappal korábban jelentsék be. Ez a módosítás lehetővé tenné, hogy a párizsi tömegközlekedéshez és az állami vasúttársasághoz hasonlóan a légi közlekedésben is lehessen biztosítani a minimális szolgáltatást.

A szakszervezetek képviselői szerint az állami vállalatoknál bevezetett eljárás alkalmatlan a magáncégeken belüli viszonyok kezelésére, és pénteken megbeszélést tartanak, amelyen újabb négynapos sztrájkról dönthetnek, ha követeléseik nem teljesülnek. Az Air France-KLM vezetése azonban támogatja a törvénymódosítást, úgy vélik ugyanis, hogy az utasoknak elegük van a rendszeres munkabeszüntetésekből, már csak azért is, mert azokat az érdekvédők rendre a vakációk környékére időzítik, amikor a legtöbben utaznának.

A szakszervezetek azonban nemcsak a készülő szabályozás miatt háborognak, hanem azért is, mert a cégvezetés a kollektív szerződés teljes újratárgyalására készül. Erre a társaság igazgatója szerint azért van szükség, mert "nálunk van a világon a legtöbb, legdrágább és legkevesebb időt dolgozó alkalmazott".

Alexandre de Juniac egyik legnagyobb versenytársuk, a német Lufthansa modelljéhez szeretné közelíteni a cég működését. Jelenleg egy Air France gépen átlagosan 52 fős személyzet teljesít szolgálatot, miközben a németeknél negyvenheten látják el ugyanazt a munkát. A középtávú francia járatokon a francia pilóták évente 545 órát repülnek, német kollégáik viszont 596-ot.

A cég vezetése a fenti versenyhátrányt a Transform 2015 nevű akcióterv keretében akarja orvosolni, és első lépésként máris befagyasztották a munkaerő-felvételt, illetve korlátozták a személyzetnek járó kedvezményes repülőjegyek számát. A második szakasz ígéri azonban az igazi konfliktust, a nyáron ugyanis változtatni akarnak a dolgozók munkabeosztásán.

Elemzők szerint Alexandre de Juniac igazgatónak mindenképpen lépnie kell, a társaság ugyanis tavaly 500 millió eurós üzemi veszteséget kényszerült elkönyvelni a középtávú járatokon. Ha a modernizáció nem sikerül, az rövid távon a vállalat működését is veszélybe sodorhatja. A szakszervezetek azonban nem igazán hisznek ennek az érvelésnek, és jelezték: készek megvédeni eddigi vívmányaikat.