Tudomány

Idén is megrendezik a RobonAUT elnevezésű versenyt február 11-én a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol a robotautóknak idén újdonságként egy útonálló drónnal és egy forgó hordóval is meg kell majd "küzdeniük".

Az élet keletkezését kutató magyar tudósok fontos lépést tettek afelé, hogy modellezzék a több milliárd éve lejátszódó folyamatokat. „Feltételezéseink szerint az RNS-világ volt az első olyan lépés, amikor az anyag élő állapota létrejöhetett. Mára eljutott odáig a biokémia, hogy ez a folyamat valóban kísérletileg lejátszhatóvá vált” - mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorban Szilágyi András evolúcióbiológus, a magyar kutatócsoport tagja.

Minden gerinces - beleértve a halakat, a hüllőket és az embert is - őse egy nagy száj volt, amelynek nem volt végbélnyílása - derül ki a New Scientist legújabb kutatásából.

Közzétették az első felvételeket arról a hatalmas korallzátonyról, amelyet tavaly találtak az Amazonas folyó csendes-óceáni torkolatának iszapos vizének mélyén.

Egy nemzetközi kutatócsoport Kínában talált kövületekben azonosította egy kicsiny tengeri lény maradványait, amelyről feltételezik, hogy az emberek legkorábbi ismert prehisztorikus őse lehetett, a zsákszerű élőlény mintegy 540 millió éve élt.

Az emberiség jó úton halad afelé, hogy a kitűzött két Celsius-fokban korlátozza a globális felmelegedés mértékét - állítja egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Climate Change című szaklapban.

Különleges állat, tigris és oroszlán keveréke (liger) született egy vándor állatkertben a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu közelében.

Miért számíthatnak nagy nézettségre a bűnügyi hírek, és miért kedveljük a krimit? Hogyan és milyen eszközökkel kezdenek neki a nyomozók egy-egy bűneset feltárásának? Mi terelheti tévútra a nyomozást? Erről is beszélt előadásában Korinek László akadémikus, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professor emeritusa a Magyar Tudomány ünnepén.

Már a 6-7 éves kislányokban is él az a sztereotípia, hogy a férfiak okosabbak és tehetségesebbek a nőknél - derült ki egy új amerikai kutatásból, amelyet a Science tudományos lap aktuális számában tettek közzé.

Tizennégy új fejlődési rendellenességet azonosítottak gyerekeknél brit genetikusok - írta a Science Daily tudományos portál.

A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte gyakori járványos betegséggé vált - állapították meg tanulmányukban brit kutatók.

Teljesen érintetlen, 1700-1600 évesre becsült római kori hajóroncsot találtak Mallorcától délre, Cabrera szigeténél - jelentette be a víz alatti régészekből álló kutatócsapat.

Legyen a jelenleginél több női akadémikus - ezzel a céllal alakult meg a Magyar Tudományos Akadémián a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság, amelynek tagjai úgy vélik, nem kötelező kvótákra lenne szükség, hanem arra, hogy több segítséget kapjanak a női kutatók – mondta Lamm Vanda akadémikus, a testület vezetője.

Római kori lakóházak alapzatait fedezték fel régészek a délkelet-angliai Chichester egyik belvárosi parkja alatt - jelentették be a város illetékesei, akik szerint a több mint 1600 éves romok a Nagy-Britanniában valaha talált legjelentősebb római kori leletek közé tartozhatnak.

Egy időjárásfigyelő és -elemző műholdnak köszönhetjük.

A légszennyezés, köztük a szmogjelenségek kialakulásának vizsgálatát és azok hatékonyabb előrejelzését célzó, 821 millió forint költségvetésű kutatásba kezd márciusban a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) alkotta konzorcium - közölte Geresdi István egyetemi tanár, légkörfizikus.

Több száz ismerős esetén a Facebookon gyakorlatilag lehetetlen észrevenni, ha egy ismerősünk töröl minket az ismerősei közül. Ezt az igen elgondolkodtató lépést leplezi le az iPhone-ra és iPadre is ingyen letölthető Still Friends alkalmazás - írta a hvg.hu.

Egy új kutatás megállapította, hogy a középkorban az úgynevezett kis jégkorszak hűvösebb, csapadékosabb időjárása meghatározó hatással volt az Alföld településszerkezetére. Ez a felismerés akár a jelenlegi, 21. századi migrációs folyamatok kutatása szempontjából is hasznos – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorában Pinke Zsolt, a Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének vezető kutatója.

Erőteljesen meg fogja változtatni a hegyek érzékeny ökoszisztémáit a klímaváltozás egy nemzetközi kutatócsoport szerint.

A sasleltárt a Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzeti parkokkal és a civil szervezetekkel együtt rendezi meg három napon át minden év januárjának második hetében. Orbán Zoltán, az egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta: a madárfajok felismeréséhez évtizedes tapasztalatra van szükség.