Akik hat óránál kevesebbet alszanak éjjelente, azoknál az antitestszint maximuma is csak arra a szintre képes eljutni, ami a többi oltott esetében a koronavírus elleni vakcina felvételét két hónappal követő, már csökkenő antitestszámmal jellemezhető – írja a The Guardian. Az már eddig is ismert volt, hogy az egyes emberek vakcinára adott reakciója nagyon eltérő lehet: életkortól, nemtől és általános egészségi állapottól függ, de úgy tűnik, érdemes lehet az alvást is megvizsgálni ebből a szempontból.

Karine Spiegel, a lyoni Francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Intézet munkatársa kollégáival hét olyan vizsgálat eredményeit elemezte és strukturálta, amelyekben az embereket influenza, valamint hepatitis A és B vírusok ellen oltották. Összehasonlították az éjszakánként hét-kilenc órát – ez az egészséges felnőttek számára ajánlott mennyiség – és az éjszakánként hat óránál kevesebbet alvó személyek ellenanyagválaszát.

A Current Biology hasábjain publikált eredmény szerint erős bizonyíték van arra, hogy

azoknál a férfiaknál, akik kevesebb mint hat órát alszanak éjjelente, gyengébb az immunreakció a vakcinákra.

Nők esetében nem ennyire egyértelmű a helyzet, feltehetően a nemi hormonok változó szintje miatt.

"Immunológiai vizsgálatokból tudjuk, hogy a nemi hormonok befolyásolják az immunrendszert. A nőknél az immunitást befolyásolja a menstruációs ciklus, a fogamzásgátlók használata és az, hogy menopauza előtt állnak-e, de sajnos az általunk összefoglalt tanulmányok egyike sem tartalmazott adatokat a nemi hormonok szintjéről" – fogalmazott Spiegel.

Mindkét nemet figyelembe véve a rövid alvás hatása hasonló volt a Pfizer koronavírus elleni vakcinára adott antitestválasz két hónap után bekövetkező csökkenéséhez. Azt is megállapították, hogy

a kevés alvás hatása nagyobb a 18 és 60 év közötti felnőtteknél,

mint az idősebbeknél.

"A jó alvás nemcsak felerősíti, hanem meg is hosszabbíthatja a vakcina által nyújtott védelem időtartamát" – mondta a tanulmány vezető szerzője, Eve Van Cauter, a Chicagói Egyetem emeritus professzora.

A kutatók azt remélik, eredményeik hatására az emberek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak majd az alvásnak oltások előtt – Spiegel azonban hangsúlyozta, hogy további kutatásokra van szükség annak számszerűsítésére, hogy pontosan mennyi alvásra van szükség. A nemi hormonok oltási reakcióban betöltött szerepét is kutatni kell, mielőtt pontosabb, az alvásra vonatkozó iránymutatásokat adhatnának ki.