Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Védőmaszkot viselő alkalmazott egy koronavírushoz hasonlító süteményt szolgál fel egy prágai cukrászdában 2020. december 3-án. Csehországban ettől a naptól kezdve újra kinyithattak a koronavírus-járvány miatt október 14. óta zárva tartó éttermek és kávézók.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Epidemiológus: elképesztő társadalmi robbanás következik

A spanyolnátha-járvány idején tapasztaltakból kiindulva a húszas évek közepe már szabados és mozgalmas lehet, de még ki kell tartanunk a távolságtartásban addig is.

Világjárványok jönnek és mennek: míg nekünk teljesen szokatlan és érthetetlen az a helyzet, amelybe 2020-ban kényszerültünk, az emberiség történelmének természetes velejárója, hogy időről időre pandémiák rázzák meg a társadalmat. A jó hír az, hogy a járványoknak mindig vége lesz egyszer, így volt ez az 1918-as spanyolnátha-pandémia idején, és így lesz ez most is majd. Ahhoz, hogy jobban lássuk, mi várhat majd ránk társadalmi szinten, érdemes lehet a múltba visszatekintenünk, hogy lássuk, elődeink mivel reagáltak arra, amikor újra felszabadulhattak a kötöttségek alól.

Nicholas Christakis társadalmi epidemiológus, a Yale professzora úgy véli, kitapintható egy mintázat abban, ahogyan az emberek egy világjárvány után folytatják életüket. Erről írt könyvet Apolló nyila: A koronavírus mély és tartós hatása az életmódunkra (eredetiben Apollo’s Arrow: The Profound and Enduring Impact of Coronavirus on the Way We Live) címmel. A kötet a The Guardian cikke szerint rádöbbenthet minket egy meglepő tényre, melyről a szerző így beszélt a lapnak:

"Mi vagyunk az emberiség első olyan generációja, amely pandémiás fenyegetéssel szembesülve hatásos gyógyszerekkel, valós időben tud lépni. Ez csodás."

Való igaz, hogy a járványok oltás híján is mindig lecsengtek, de a patogénnel való szembesülés következményei nagy mértékben múlnak a válaszlépéseken, a koronavírus ellen egy év alatt fejlesztett oltás pedig a tudomány diadala ebben a harcban.

A járvány utáni idők társadalmi viselkedési mintáiról Christakisnak meglehetősen konkrét elképzelése van, amelyet a spanyolnátha-járványt követő, vad húszas évekből von le.

"Világjárványok idején a vallásosság nő, az emberek tartózkodóbbak, pénzt spórolnak, tartanak a rizikótól. Ezt a járványok több száz éves történelme során folyamatosan érzékelhettük" - mondja, hozzátéve: a gazdaságra gyakorolt hatások is egyetemesek.

"Sokan a kormányok intézkedéseinek tulajdonítják a gazdaság lassulását, de ez téves. A vírus lassítja a gazdaságot. Pestis idején a régmúlt gazdasága is összeomlottak, holott akkor semmiféle iskola- vagy éttermi bezárás nem volt."

Az epidemiológus szerint

2024-re térhet igazán magához a világ a járvány után,

ami minden, a járvánnyal párhuzamosan kialakult trendet elsöpör majd. Az emberek szabadosak lesznek szexualitásukban, elfordulnak a vallástól, amelyhez a járvány ideje alatt többen közelednek, és kiterjedt szociális életet élnek majd.

A következő évben azonban még próbára teszi majd az emberiséget a távolságtartás, hiszen amíg megfelelő mennyiségben legyártott vakcina nem áll rendelkezésünkre, addig bizony a kézmosás, maszkviselés és a megfelelő távolság része marad életünknek. A szakember azt is megállapítja, hogy a rossz vezetői döntések, a sok fals információ és az általános megosztottság révén társadalmi szinten éretlenül viselkedtünk a világ a járvánnyal szemben, de ez is általános, talán természetes velejárója egy pandémiának.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×