Normál körülmények között - beleértve a meglévő alapbetegségeket is - még átlagosan több mint egy évtizedig élhetett volna azon olaszok többsége, akik az új típusú koronavírus-fertőzés miatt hunytak el - derült ki a skót University of Glasgow friss tanulmányából, amelyet a Business Insiderre hivatkozva a Napi.hu idézett. A még tudományos bírálatra váró, hivatalos publikáció előtti kutatási eredmények szerint a férfiaknak még átlagosan 13, a nőknek 11 évük lett volna. A kutatók a többek között a WHO adatbázisában szereplő statisztikai betegadatokkal dolgozva jutottak a fenti következtetésre. Az elemzés során figyelembe vették az adatbázisban megtalálható információkat a betegekről és azok életesélyeiről, amit korrigáltak a fertőzöttek életkorával és nemével, illetve azzal, hogy milyen egyéb betegségben szenvedtek. A dohányzással kapcsolatos kockázatokat és hatásokat azonban nem vizsgálták.
David McAllister, az egyetem vezető kutatója, a vizsgálat irányítója azzal jellemezte a koronavírus-betegség hosszú távú hatásait, hogy azok olyanok, mint amikor valaki szívkoszorúér-betegségben szenved. Ez a kór szintén lerövidíti az érintettek várható élettartamát.
A lap ugyancsak a Business Insider beszámolója alapján arról is ír, hogy Kínából egyre több fertőzésen átesett betegtől érkezik beszámoló a betegség hosszabb távon is érezhető hatásairól. Egyesek tüdőkapacitása hetekkel, hónapokkal később sem tért vissza a normális szintre, akad, akinél 20-30 százalékkal csökkent. Mint írják, a vérrögképződésre hajlamosabb, vagy más korábbi betegséggel is küzdő túlélők nagyobb eséllyel szenvednek a betegség hosszabb távú hatásaitól, amelyek a tüdő mellett más szerveket is érinthetnek. Ráadásul vannak, akiknél az enyhébb tünetek is lassabban múlnak.
Sokan panaszkodnak a felépülés után is fáradékonyságra, hasmenésre, fejfájásra, az ízlelésük és szaklásuk elvesztésre, vagy más kellemetlenségre.
A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy ha a koronavírus-betegség hosszabb távú következményekkel jár, ha tüdő- és más szervkárosodást okozhat, akkor a világ egészségügyi rendszereinek fel kell készülniük ezek folyamatos kezelésére. A kormányoknak számolniuk kell azzal, milyen hatással lehet ez az országuk munkavállalóira, illetve hogyan érintheti a járványt követő remélt gazdasági fellendülést. Emellett a gyógykezelésnél is figyelembe kell venni a hosszabb távú kockázatokat.