Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.75
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

"Borsónyi" agyuk volt a legkorábbi óvilági majmoknak

"Borsónyi" agyuk volt a legkorábbi óvilági majmoknak, a Victoriapithecusoknak.

A majom 15 millió éves koponyája 1997-ben került elő Kenyában, a Viktória-tó egyik szigetén, ám amerikai és német kutatók csupán most vizsgálták meg modern képalkotó berendezéssel és készítették el az állat 3D-s agymodelljét. A kutatások eredményeit a Duke Egyetem és az Új-Mexikói Állami Egyetem, valamint a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet tudósai a Nature Communications legújabb számában ismertetik.

A vizsgálatok kimutatták, hogy testméretéhez képest milyen kicsi volt a Victoriapithecusok agytérfogata, amely mindössze 36 köbcentiméter volt. Ez alig a fele a ma élő, hasonló testméretű majmok agytérfogatának - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A CT ugyanakkor kimutatta, hogy apró méretéhez viszonyítva meglehetősen összetett volt az óvilági majmok agya, amelynek felületén elkülöníthetők a barázdák és a tekervények. Különös fejlettséget ért el a szaglópálya információit elsődlegesen feldolgozó központ, a szaglógumó (bulbus olfactorius), amelynek mérete a feltételezett háromszorosa volt.

"Valószínűleg jobb volt a szaglása, mint a ma élő főemlősöké, amelyeknek viszonylag nagy az agyuk, ugyanakkor parányi a szaglógumójuk. Ez nyilván azzal magyarázható, hogy ahogy fejlődött a látás, csökevényesedett a szaglás" - ismertette Lauren Gonzales, a Duke Egyetem kutatója.

A Victoriapithecusoknak azonban nem kellett választaniuk a látás és a szaglás között, mindkét érzékelő szervük meglehetősen fejlett volt.

A lelet segít eldönteni egy régóta húzódó tudományos polémiát, ugyanis fosszilis leletek hiányában a kutatók régóta vitáznak azon, hogy vajon először a térfogat növekedett-e meg, majd vált összetettebbé az agy szerkezete, vagy fordítva. A Victoriapithecus esete azonban azt bizonyítja, hogy a folyamat másként is elképzelhető.

"Az agy térfogata és az agy komplexitása egymástól függetlenül is fejlődhet" - emelte ki Brenda Benefit, az Új-mexikói Állami Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője, aki annak idején kollégájával fedezte fel a koponyát.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×