Sok állat elterjedését már nem akadályozzák a hegyláncok és az óceánok sem, az ember szinte mindenhová eljuttatja őket, vagyis globalizálja az állatvilágot - írják a kutatók a Science tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányukban.

Példaként a földi csigák elterjedését tanulmányozták 56 országban. Arra keresték a választ, hogyan hatott az emberi tevékenység, az állatfajok élőhelyüktől távoli letelepítése az egyes területek fajösszetételre - mondta Franz Essl, a Bécsi Egyetem botanikai és biodiverzitás-kutató tanszékének munkatársa.

Korábban rendkívül ritkán fordult elő, hogy egy-egy faj átlépte volna a kontinenshatárokat. Ma Ausztriában Ázsiából honosított fácánok repkednek, észak-amerikai mosómedvék élnek, Ausztráliában elszaporodott az európai nyúl.

"Az intenzív kereskedelmi tevékenység sok fajnak megadta az esélyt, hogy mindenhol felbukkanjon. Elsősorban azokat a növényeket és állatokat terjeszti el az ember, amelyek az ő környezetében jól megélnek, vagyis alkalmazkodóképesek" - vélte Essl.

A fajok régi elterjedései határai értelmüket vesztették, az új meghatározó tényező az éghajlat lett. A tanulmányozott földicsiga-fajok két sávban terjedtek el: a trópusi égöv alatt, ahol sosincs hideg, valamit a szubtrópusi éghajlaton, ahol a hőmérséklet télen csökken.

A trópusi zónában az Egyenlítőtől délre és északra eső területeket alig lehet megkülönböztetni ebből a szempontból. "Már az egymástól távol eső, ám hasonló éghajlatú területek, mint Ausztria és Új-Zéland csigafaj-összetétele is hasonló az átszállított csigák miatt" - mutatott rá Essl.

A globális felmelegedés miatt egyre inkább a melegkedvelő fajok terjednek el. "Ausztriában származhatnak az országgal határos déli országokból, a mediterrán térségből, de távoli kontinensekről is" - mondta Essl.

A fajösszetétel egyre inkább a hazai fajok, a közeli országokból vagy a távoli régiókból származó fajok keveréke. "Ezt akár pozitív fejleményként is értékelhetjük abból a szempontból, hogy az ökoszisztéma könnyebben alkalmazkodik a klímaváltozáshoz" - vélte a biológus.

Azok a fajok, amelyek jól boldogulnak a változó körülmények között, könnyen jutnak új élőhelyhez. A fajok nagyobb része azonban kevésbé képes alkalmazkodni, ezek a világon mindenütt háttérbe szorulnak, és a behurcolt fajok egyre nagyobb nyomása nehezedik rájuk" - hangsúlyozta az osztrák kutató.