eur:
390.65
usd:
366.26
bux:
0
2024. május 1. szerda Fülöp, Jakab

Újabb titok derült ki a dinoszauruszról

Valóságos "bukósisak" védte az aprócska, két lábon járó növényevő dinoszaurusz, a Stegoceras validum agyát az ütésektől, amikor párválasztáskor az őshüllők fejjel mentek egymásnak. A dinoszauruszok sajátságos koponyaszerkezetét ismertető tanulmányt eredetileg a PLoS ONE tette közzé.

A Stegoceras validum a "vastagfejű gyíkok" (Pachycephalosauria) neméhez tartozó dinoszaurusz volt. A mai kecskénél alig nagyobb állat 72 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén, és levelekkel, gyümölcsökkel táplálkozott - olvasható a The Guardian online kiadásában és a ScienceDaily tudományos hírportálon.

Az Albertai Egyetem gyűjteményében őrzött fosszília "boltozatos"" koponyája felkeltette Eric Snivelynek, az Ohiói Egyetem kutatójának, valamint Jessica Theodornak, a Calgaryi Egyetem docensének az érdeklődését. Régóta tudományos viták tárgyát képezi ugyanis, hogy Stegoceras validum "kidudorodó" koponyájával csupán a nőstények érdeklődését volt-e hivatott felkelteni - miként a pávakakasok színpompás faroktollazata -, vagy a hímek fejjel mentek egymásnak párválasztási párviadalaik alatt.

A kutatók CT-vizsgálatnak vetették alá a dinoszaurusz koponyáját - ahogy több jelenkori "öklelő" állatét is, például pézsmatulokét -, és ütközéseket szimuláló szoftvert is alkalmaztak. Mint a komputeres tomográfia kimutatta, a Stegoceras validum csontszerkezete különösen hatékony volt az ütés energiájának elnyelésére, hatékonyabb, mint bármely ma élő állaté.

A CT tanúsága szerint mind a Stegoceras validum, mind a mai "öklelők" erőteljes nyaki izomzattal rendelkeztek. Ami a koponya csontszerkezetét illeti, a külső tömör réteg alatt az ütésenergia elnyelésére szolgáló szivacsos "csontalátét" rejtőzött, a dinoszaurusz esetében pedig az agyat még egy belső kemény, sűrű csontréteg is védte. "Olyan volt, mintha bukósisakot viselt volna a fején" - fogalmazott Snively.

A Stegoceras validum a mai állatok közül leginkább a szubszaharai övezetben élő kistestű bóbitás antilop, a duiker koponyájával mutatott hasonlatosságot.

Számítógépes szimuláció segítségével a kutatók modellezték virtuális "öklelések" során az állatok koponyájára ható erőt, majd kiszámították, hogy mekkora ütést voltak képesek károsodás nélkül kibírni. "Bár a Stegoceras validum csontszerkezete más, teljesen világos, hogy könnyűszerrel kibírná azokat az ütéseket, amelyek a ma élő öklelő állatokat érik" - hangsúlyozta Theodor.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×