Amikor felpörög az emberi agy, újrahasznosító funkcióban is tud futni, és az alternatív energia sokkal hatásosabbá teszi az egész rendszert.

A test a szénhidrátot a glükózból nyeri; ez az izmok és az agy elsődleges üzemanyaga. Amikor az izmok keményen dolgoznak, laktózt is termelnek. Habár a legújabb tanulmányok szerint az izmok újrahasznosítják a laktózt, a közhiedelem úgy tartja, az könnyen tejsavvá alakulhat, ami izomlázhoz vezethet.

Egy új tanulmány szerint viszont az agy is át tud váltani laktózra, amikor kimerítő feladatot hajt végre, és pluszforrásként használja föl az izmok melléktermékét.

A dán és holland kutatók korábbi tanulmányokat is átvizsgáltak, amelyek azt taglalták, hogy a vérkeringés mennyire van kapcsolatban az agyműködés intenzitásával.

A vér az agyhoz vezető úton több laktózt tartalmazott, mint az, ami távozott onnan. A további kutatások azt mutatták, az agy nem raktározta el a laktózt, hanem azonnal fölhasználja. Azaz az agy kivonta a laktózt a keringésből, és a glükózt meghagyta az izmoknak, hogy azok rendesen működhessenek.

Az eredmények megmagyarázzák, miért képes az agy rendesen működni akkor is, amikor a test energia- és oxigénigénye magasabb. Ez pedig ajtót nyit az agyműködés olyan, eddig ismeretlen területeire, mint a laktóz speciális neurológiai hatásai. Ennek vizsgálata pedig gyakori agyi betegségek hatékonyabb kezeléséhez vezethet.

A tanulmányt közlő lap, a FASEB Journal főszerkesztője, Dr. Gerald Weissman szerint ugyanakkor a tanulmány eredményei meglehetősen értelmetlenek.

"Evolóciós szemszögből nézve, képzeljük el, mi történt volna minden élőlénnyel, ha elvesztették volna gondolkodási képességüket, amikor a ragadozók elől futottak, mivel a glükózt elvonta agyuktól az izomműködés. Könnyű prédává váltak volna azok számára, akiknek a szervezete használni tudja a laktózt."