Infostart.hu
eur:
391.63
usd:
340.49
bux:
121113.47
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

A kutyáknak még erkölcsi érzékük is van

Mivel a tulajdonosok az okosabb és érzékenyebb kutyákat választották ki generációkon keresztül, a háziasítás évezredes folyamatának köszönhetően az állatok úgy tűnik, ma már rendelkeznek valamiféle minimális öntudattal, ami képessé teszi őket arra, hogy valamennyire megértsék mások kívánságait, motivációit és szándékait.

Tíz évvel ezelőtt a tudósok még elutasították volna a gazdik azon "képzelgéseit", hogy kedvenceik tudnak félni, izgalomba jönni, és más emberi jellegű érzelmeket mutatnak.

Most azonban már elfogadják ezeket az elképzeléseket, amint azt a pár héttel ezelőtt Budapesten megrendezett, kutyákról tartott tudományos fórumon bemutatott tanulmány is megteszi. Ez azt állítja, tízezer évvel ezelőtt a szürkefarkas ősei már fejlődtek az ember szolgálatában, és mindez nyomott hagyott a mai kutyákon is.

A bécsi egyetem professzora, Ludwig Huber és kollégái olyan gyakorlatoknak tették ki a kutyákat, amelyeket a kisgyerekek élnek át növekedésük közben. A gyerekek esetében egy oktató megmutatta nekik, hogy kell föl- és lekapcsolni a villanyt homlokkal, illetve kézzel. Megtanulták maguk kapcsolgatni a villanyt, akinek ezt homlokkal tanították, azok homlokkal, akiknek kézzel, azok kézzel. A kutyákat hasonló kísérletnek vetették alá: akkor kaptak jutalmat, ha megnyomtak egy emelőt.

A coloradói egyetem professzora, Marc Bekoff úgy véli, a kutyáknak van némi erkölcsi érzékük is. Úgy érvel: az, hogy a kutyák játéka ritkán torkollik nyílt verekedéssé, mutatja, hogy bizonyos szabályokat követnek, és a többiekről is feltételezik ezt. Azaz, meg tudják különböztetni a jót és rosszat.

Dr Friederike Range, aki szintén a bécsi egyetemen tanít, azt mondja, a kutyák ismerik a korrektséget is és idegenkednek a jogtalanságtól.

A vadon élő kutyák ritkán ugatnak, ami azt jelentheti, a háziasítás folyamán fejlődött ki igazán ez a képességük is, hiszen valahogyan kommunikálniuk kell gazdáikkal - teszi hozzá mindehhez Pongrácz Péter, az ELTE oktatója. Az ő csapata kifejlesztett egy programot, aminek a segítségével megérthetjük, mit mondanak nekünk a kutyák.

A kyotoi egyetem tudósai pedig ismeretlen női és férfihangokat játszottak le kutyáknak, majd emberek fotóit mutogatták nekik. Ha a hang nem passzolt a fényképen mutatott ember neméhez, a kutyák tovább bámulták azt, ami arra enged következtetni, hogy az nem egyezik várakozásaikkal.

A cambridge-i egyetemen pedig arra jöttek rá, hogy a kutyák már hat hetes koruktól emberi gesztusokat használhatnak - például hosszan, mereven bámulnak -, ha épp arra van szükség, hogy elrejtett élelmet vagy játékokat találjanak meg.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×