eur:
389.28
usd:
362.61
bux:
68123.99
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

Életveszélyes lehet a túl sok alvás

A menopauza után a nőket jobban fenyegeti a szélütés veszélye, ha rendszeresen kilenc óránál többet alszanak - állítják amerikai kutatók.

Az Egyesült Államok negyven területéről 93 ezer nőt vizsgáltak, akik kora 50 és 79 év között volt. Mintegy öt százalékuk nyilatkozott úgy, hogy naponta kilenc óránál többet alszik. Nekik 60-70 százalékkal nagyobb a kockázatuk a szélütésre, mint azoknak, akik az átlagos hét órát töltötték pihenéssel éjszakánként - írják a kutatók az Amerikai Szív Társaság lapjában, a Stroke-ban.

A kockázatnövekedésre nem találtak magyarázatot a kutatók, ahogy azt sem vizsgálták, vajon az alvási idő csökkentése együtt járna-e a kockázat csökkenésével.

Az 1994 és 2005 között lefolytatott tanulmány a szélütés 14 százalékkal emelkedett kockázatát találta a hat óránál kevesebbet alvó nőknél az átlagoshoz képest.

A vizsgálatba bevont nők 8 százaléka számolt be öt óránál kevesebb, 27 százaléka hat óránál kevesebb alvásról, 38 százalékuk hét órát alszik naponta, 23 százalékuk pedig nyolc órát. A nők mintegy 4 százaléka jelezte, hogy kilenc, egy százalékuk pedig, hogy tíz órát vagy többet alszik éjszakánként.

Címlapról ajánljuk
Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×