Peking nem titkolja, hogy tökéletes olimpiát akar szervezni - a számokat nézve, erre nagy esély van. Az építkezések összege, a biztonsági előkészületek és az önkéntesek száma is arra enged következtetni, hogy Kína a legjobb oldalát akarja mutatni a világnak augusztusban.

Íme öt érv arra, hogy az augusztus 8-án kezdődő esemény lesz a legek olimpiája.

1. A legnagyobb költségvetés

A számok: a pekingi szervezők legalább 6 ezer milliárd forintnak megfelelő jüant költenek az ötkarikás játékok megrendezésére. A pénz nagy részét a helyszínek kiépítésére és felújítására fordítják, de nagy tételt jelentenek a biztonsági előkészületek és a közlekedési fejlesztések is.

Mi van a számok mögött? A pekingi szervezők durván két és félszer költenek többet az olimpia megrendezésére, mint 2004-ben az athéni rendezők, így már most kijelenthető, hogy ez lesz a legnagyobb költségvetésű olimpia.
A számla legnagyobb tételét a közlekedési fejlesztések teszik ki: Pekingben nemrég adták át azt az új repteret, aminek területe 170 futballpályának felel meg. A Wall Street Journal amerikai gazdasági napilag szerint ez a világ egyik legnagyobb körülzárt tere. Ezen kívül 34 buszjáratot hoztak létre, és 5 új metróvonalat építettek, utóbbiak egyenként közel 400 milliárd forintba kerültek.
Az építkezésekhez összesen 3 millió tonna acélt használtak fel, amelyből 110 ezer tonnát a madárfészek alakú olimpiai stadionnál használtak.

2. Az olimpiai láng leghosszabb útja

A számok: A Görögországban márciusban fellobbantott olimpia láng 137 ezer kilométert tett meg Pekingig, ahova 130 nap alatt 20 ezer fáklyavivő vitte.

Mi van a számok mögött? A "Harmónia útjának" elnevezett olimpiai váltó eseménye inkább volt botrányos, mint ünnepélyes: Kína Tibet-politikája miatt több tüntető is a láng eloltására tett kísérletet, és még Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is válságnak nevezte a kialakult helyzetet.
Bár a politika lerövidítette a váltó útját egyes szakaszokon (például San Franciscóban), még így is ez lett a leghosszabb a legtöbb fáklyavivővel az olimpiai váltófutás Adolf Hitler által bevezetett 1936-os debütálása óta.3. A legnagyobb médiaesemény

A számok: 4 milliárd tévénéző, csak az Egyesült Államokban 3600 óra közvetítés.

Mi van a számok mögött? Az idei ötkarikás játékok valódi kötelező program lesz a tévénézőknek, nemcsak a sportesemény, de Kína növekvő világhatalmi súlya, és az országot körülvevő botrányok miatt is.
Hivatalos becslések szerint rekordot jelentő 4 milliárd ember fogja követni televízión az eseményeket az olimpia 17 napja alatt. Most először digitális formában sugározzák a közvetítéseket.
Az NBC amerikai tévéadó bejelentette: az athéni 1210 órával szemben Pekingből 3600 órát fognak közvetíteni, 2200 órát pedig online tesznek közzé.
Több mint 20 ezer akkreditált újságíró tudósít az olimpiáról, ám sokan panaszkodnak, hogy az előző szervező városokhoz képest Peking nem garantálja a beígért sajtószabadságot.

4. A legtöbb önkéntes

A számok: kétmillió önkéntes jelentkezett, közülük másfél milliót választottak ki a szervezők.

Mi van a számok mögött? A kínaiak olimpiai lázban égnek, és már alig várják, hogy megmutassák a világnak, mit tudnak. Közel 400 ezer "városi önkéntest" választottak ki arra, hogy Pekingben segítsenek a külföldi turistáknak. Lesznek olyanok, akik a forgalmas kereszteződésekben segítik átkelni a látogatókat, mások szemmel tartják a várost, és jelzik, ha bármi gyanúsat látnak.
Közel 100 ezer önkéntes fog dolgozni közvetlenül az olimpiai és paralimpiai eseményeken - Athénban "csak" 60 ezren vettek részt. Mintegy 400 kínai önkéntest arra képeztek ki, hogy hangosan szurkoljanak a lelátón annak a csapatnak, aminek szüksége van a buzdításra. További 400 pekingi pedig azt tanulta meg, hogyan pózoljon és viselkedjen az éremosztásoknál.

5. A legnagyobb biztonsági előkészületek

A számok: 1000 milliárd forint Peking biztonságára, 45 milliárd forint a sportesemények helyszíneinek biztosítására, 1 millió videókamera, 100 ezer tagú antiterrorista osztag.

Mi van a számok mögött? Az olimpiák gyakran a szélsőséges csoportok fő célpontjai, mivel ilyenkor a világ csak erre az eseményre figyel. Az 1972-es müncheni játékok terrorja, és az 1996-os atlantai merénylet óta az olimpia szervezői óriási összegeket fordítanak a biztonságra. Kína, hogy megrendezze a "tökéletes" olimpiát, Pekinget a játékok történelmének legvédettebb városává tette.
A kormány nagy szigorral lép fel a tüntetőkkel, az aktivistákkal, a kéregetőkkel és a prostituáltakkal szemben, de még a kóbor állatokat is befogják az utcákról, hogy ne sértsék Peking imázsát.
A biztonsági intézkedésekhez tartoznak a biometrikus ellenőrzések (ujjlenyomatokat vesznek és a szemhártyát is vizsgálják), a kiterjedt kamerahálózatok és az antiterrorista osztagok bevetése.
Az aktivisták aggódnak, hogy a kormány az olimpia után ezt az óriási biztonsági apparátust a Kínát bírálók és az emberei jogokat hangoztatók megfigyelésére fogják használni.