Infostart.hu
eur:
363.28
usd:
308.75
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Az izraeli légicsapások miatt otthonukból elmenekült palesztinok tábora a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban, az egyiptomi határ közelében 2024. április 4-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben. A Gázai övezetben legkevesebb 1,9 millió ember kényszerült a harcok miatt otthona elhagyására.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Szalai Máté: ha Izrael fel akarja számolni a Hamászt, elkerülhetetlen Rafah megtámadása

Az izraeli hadsereg hétfő hajnalban megkezdte a palesztin civilek evakuálását a Gázai övezet legdélibb, még el nem foglalt városából, Rafahból. Szalai Máté Közel-Kelet-szakértő, az olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatója az InfoRádióban árult el részleteket.

Az izraeli hadsereg két területen kezdte meg Rafah városában az evakuációra való felszólítást:

  1. Rafah keleti része
  2. az egyiptomi-gázai határszakasz egyes részein.

Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint a kiürítési terv mutathatja azokat a pontokat, ahonnan az izraeli hadsereg szeretne beavatkozni, másrészt viszont sokan arról is beszélnek, hogy mivel korlátozott területeken indult el az evakuációs felszólítás, lehet, hogy még csak nyomásgyakorlás zajlik a Hamászra, üzenve a szervezetnek, hogy az izraeli hadsereg komolyan gondolja, hogy bármikor beavatkozhat a déli határvárosban, rákényszerítve a Hamászt, hogy a hétvégén Kairóban zajló, de Katarba költöző tűzszüneti tárgyalásokon tegyen engedményeket Izraelnek.

"Rafah városában most egy-másfél millió palesztin menekült és lakos van. Korábban a város lakossága körülbelül 230 ezer fő volt. Az izraeli hadsereg két humanitárius zónát jelölt ki a menekültek számára, az egyik Rafah nyugati részén van, a másik pedig Han Junisz város egy része, ahol az izraeli hadsereg már semlegesítette a Hamász egységeit" – részletezte Szalai Máté Közel-Kelet-szakértő, az olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatója, de hozzátette: nagy kérdés most az, ha egy-másfél millió ember elindul ezekre a területekre, akkor tud-e ott valóban menedéket találni.

"Korábban voltak olyan hírek, hogy az izraeli hadsereg megrendelt félmillió embernek szükséges sátrakat, ám arról, hogy ezeket például hogyan és hol akarja használni, nincsenek információk" – mondta.

Az izraeli vezetés – mint magyarázta – egyszerre akar nyomást helyezni a Hamászra és ténylegesen is tervezi ezt a beavatkozást.

"Ne felejtsük el, hogy gyakorlatilag február óta, tehát már lassan három hónapja ebben az állapotban vagyunk, hogy tűzszüneti tárgyalások is folynak, de az izraeli kormány folyamatosan fenyeget a rafahi offenzívával. Nagyon fontos azt is látnunk, hogy az izraeli kormányban vannak olyan erők, amelyek nem is akarnak hallani igazából a túsztárgyalásokról, és csak arra akarnak koncentrálni, hogy a rafahi offenzíva elinduljon" – hangsúlyozta Szalai Máté.

Arról is beszélt, hogy a Hamászt nem lehet felszámolni anélkül, hogy ne avatkozna be a hadsereg Rafahban, mert a Hamász 24 egykori egységéből hat maradt, és ebből négy a városban rejtőzködik, így szerinte mindenképpen szükség lenne hadműveletekre, ha Izrael katonai úton akarja felszámolni a szervezetet. "Ugyanakkor azért ennek a beavatkozásnak a kockázata, a humanitárius és politikai ára is olyan hatalmas lenne, hogy a legtöbb elemző megkérdőjelezi, hogy mennyire racionális most ez a döntés" – tette hozzá a Közel-Kelet-szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×