eur:
412.82
usd:
401.74
bux:
84878.97
2025. január 19. vasárnap Márió, Sára
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a Múzeumok éjszakája részleteiről tartott sajtótájékoztatón a fővárosi Postamúzeumban 2019. június 12-én. Országszerte mintegy 400 intézmény várja a közönséget csaknem 2000 programmal június 22-én, a 17. Múzeumok éjszakáján, melynek fővárosa Szombathely lesz.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Fekete Péter az Arénában: remélem, merhetünk álmodni az új cirkuszművészeti központról

Átalakulóban van a cirkuszművészet, Magyarország pedig ennek a megújulási folyamatnak az élén áll – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója. Azt is jelezte viszont, hogy a gazdasági stabilitás hiánya miatt egyelőre nem kezdődik meg az új cirkuszművészeti központ építése.

Az összes művészeti ág közül, de talán a kulturális ágazat egészén belül is a legnagyobb átalakuláson, fejlődésen a cirkuszművészet megy keresztül – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója.

"Ha több száz évre visszatekintünk, láthatjuk, hogy egyes művészeti ágak időről időre megújulnak, hol a klasszikus zenében, hol a színházban találunk egy-egy új vonalat, és a képzőművészetben is látjuk, éppen hol járunk időben. A cirkuszművészetben az 1960-as években viszont komoly zuhanás volt tapasztalható, hiszen a televízió megjelenésével, később az internettel elveszett a cirkusznak az a bája, hogy csak ő tudja odavinni a legkisebb településre is az újdonságokat, a különlegességeket, az emberi teljesítmény határainak a feszegetését. Általában a cirkuszművészetnek egy fontos szelete volt, hogy odament a nézőihez, megmutatta a különlegességet, de a tévé és az internet megjelenésével kézhez kaptuk a teljesítményeket, a szaltót, a legerősebb embert, ezért kellett valamit csinálni" – vázolta Fekete Péter.

Szerinte egy ötvenéves folyamat vezetett el ahhoz, hogy a cirkuszművészet rádöbbent arra, melyek azok a legértékesebb szeletek, amelyekre aztán a nézőknek szükségük lesz, és amelyek megalapozzák a fejlődést, és nagy büszkeség számára, hogy Magyarország élen jár az átalakulásban, vezető szerepet mutat a folyamatban.

Hogy mi volt az első kitörési pont, arról azt mondta: a kortárs cirkusz, amely "társadalmi üzenetet is tudott küldeni egyes trükkökkel, a körmanézsból bement a színházba, és egy vájt fülű, kultúrértelmiségi réteget szólított meg, lecserélve a jelmezeket és a látványvilágot". Aztán ezt a fajta tudást, amit az új cirkusz kidolgozott, a klasszikus cirkusz "visszakérte", így kezdődött aztán a rendkívüli megújulás ott is, "ennek vagyunk most a folyamatában", beszámolója szerint idejárnak a külföldi szakemberek ellesni, hogy mi történik, mitől olyan magas a cirkuszművészet társadalmi elfogadottsága, mitől van egy polcon például a balettművészettel.

Új cirkusz? Később

Szólt arról is, hogy döntés született az új cirkuszművészeti központ létrehozásáról, a tervek is készen vannak, de jött a háború, a gazdasági válság, és átértékelődtek a beruházási lehetőségek.

"Volt egy boldogító időszak Magyarországon, amikor múzeumok újultak meg, színházak bújtak ki a földből, ez az én államtitkárságom időszakára tevődik, de

hihetetlen türelemmel és megértéssel van az artistaszakma is, összeszorított fogakkal próbáljuk tömködni a lyukakat a megfáradt épület falán.

Bízunk abban és imádkozunk, hogy legyen vége a háborúnak, és induljon meg az a fejlődő világ, ami a háború előtt volt" – ecsetelte Fekete Péter, aki szerint ha zökkenőmentes pályára áll az ország gazdasága, meg fog épülni a cirkusz.

Hogy a helyszín a Biodóm lehet, arról azt mondta, ez kacsa volt a sajtóban, de az felmerült, ha a Biodóm mégis beindul és "lesz egy új közönségforgalmi rész", akkor a cirkusz a maga helyén újul meg a Városliget peremén.

A tervek jelenleg a Nyugati pályaudvar melletti területre vonatkoznak, de nem vetné el, hogy egyszer majd "merhetünk álmodni".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Más nagyhatalom is érdeklődik Grönland iránt, nem csak az Egyesült Államok

Az elmúlt hetekben többször is a Grönland feletti amerikai tulajdonjog és ellenőrzés visszaszeszerzéséről beszélt Donald Trump. A megválasztott amerikai elnök nem zárta ki ennek érdekében a katonai, gazdasági lépéseket sem. De nem az Egyesült Államok az egyetlen nagyhatalom, amely érdeklődik az ásványkincsekben gazdag sziget iránt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.20. hétfő, 18:00
Egeresi Zoltán
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-kutató
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. január 18. 22:22
×
×
×
×