Öt előadást, köztük a fő helyszínen, a Pápák palotájának díszudvarán Heinrich von Kleist Homburg hercege című darabját viszont biztos megtartják. Ez utóbbinak a fesztivál július 4-i megnyitóra tervezett premierje a sztrájk miatt elmaradt.

A világ egyik legrangosabb és legnagyobb színházi fesztiválja állandó munkatársainak 64 százaléka pénteken az újabb munkabeszüntetés mellett foglalt állást, de miután a szavazáson csak 46 százalékos volt a részvétel, szombaton mind a 13 előadás dolgozói külön-külön szavaztak arról, hogy sztrájkolnak-e vagy sem aznap.

A szakszervezetek, köztük a szabadúszó művészek kétharmados többségét képviselő CGT szombatra valamennyi nyári fesztiválra "tömeges sztrájkot" hirdetett. Hasonló akciót szerveztek a július 4-i nyitónapon, akkor Avignonban a két nyitóelőadás elmaradt.

A szabadúszó művészek tiltakozó mozgalma miatti bizonytalanságok, amelyek leginkább az Avignoni Fesztiválon érezhetők, eddig 138 ezer eurós (42,7 millió forintos) veszteséget okozott a fesztiváligazgató számításai szerint. "Nem hiszem, hogy a sztrájk jó stratégia, inkább tragédia" - tette hozzá Olivier Py.

A július 27-ig tartó Avignoni Fesztivál hivatalos programjában több mint ötven előadás szerepel 17 ország művészeinek közreműködésével, az off programokban csaknem ezer nemzetközi produkció tekinthető meg.

A szombaton törölt előadások közül az egyik leginkább várt a Mahabharata, a japán Mijagi Szatosi rendezésében. "Miután a japán művészek a színjátszást szent dolognak tekintik, úgy döntöttek, hogy bemutatnak részleteket az előadásból, ingyen" - közölte Olivier Py.

Noha a Homburg hercege nem marad el, feltehetően csak egy "lebutított változatban" tekinthető majd meg. Az előadás olasz rendezője Giorgio Barberio Corsetti szerint ugyanis a színészek úgy döntöttek, hogy játszanak este, a műszak fele viszont a sztrájk mellett döntött.

A Franciaországban mintegy 250 ezer alkalmilag foglalkoztatott művészeti dolgozó és kisegítő személyzet úgy véli, hogy az Európában egyedülálló munkanélküli-támogatási rendszerük a munkáltatók és egyes szakszervezetek között megkötött új egyezmény miatt veszélybe került. Ennek lényege, hogy a rendszerhez tartozóknak az év tíz hónapjában legalább 507 munkaórát, azaz megközelítőleg három hónapot kell dolgozniuk ahhoz, hogy a munkanélküliség idejére jogosultak legyenek állami támogatásra.

Elemzők szerint az egyedülálló francia kulturális élet egyik alapját jelentő támogatási rendszerben nincsen olyan sok kivételezett, mint azt sokan gondolják: a segélyre jogosultak 3,5 százaléka művészeti dolgozó, akik az állami juttatásoknak 3,4 százalékát kapják. A tiltakozók pedig azt hangsúlyozzák, hogy a kultúrának is ára van. Azok pedig, akik nem tudják a kötelező 507 munkaórát teljesíteni, semmilyen támogatásra nem jogosultak, amikor nem dolgoznak. Problémát jelent viszont az, hogy a rendszer több szektorban is visszaélésekre teremt helyzetet, például a médiában sokszor foglalkoztatják alkalmi szerződéssel ugyanabban a munkakörben ugyanazt az embert állandó és biztosabb munkaszerződés helyett.