Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Václav Klaus korábbi cseh államfő beszédet mond a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórum első napján a Bálna Budapestben 2022. május 19-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Václav Klaus az MCC-konferencián: Brüsszel megtestesítőjévé vált mindannak, amivel egy európai demokratának szembe kell szállnia

Brüsszel az 1990-es évek óta megtestesítőjévé vált mindannak, amivel egy európai demokratának szembe kell szállnia - jelentette ki Václav Klaus volt cseh államfő és miniszterelnök szerdán Brüsszelben.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli központja által „Harc Európa lelkéért” elnevezésű konzervatív konferenciáján tartott előadásában hangsúlyozta: az Európai Unió intézményrendszere olyan irányba fejlődött, amely aláássa a nemzetállamokat és a piacgazdaság alapelveit.

Klaus kiemelte: ellenzi a szupranacionális intézmények túlzott térnyerését, valamint azokat a brüsszeli szabályozásokat, amelyek szerinte a kommunizmusban tapasztalt központi tervezést idézik. Úgy vélte, a politikai korrektség és a brüsszeli elit beavatkozása olyan rendszerhez vezetett, amelyből hiányoznak a demokrácia működéséhez elengedhetetlen fékek és ellensúlyok.

A volt államfő szerint sokan ma már felismerik, hogy a jelenlegi európai berendezkedés nemcsak a kommunizmushoz, hanem más kollektivista ideológiákhoz is hasonlítható. Előadásában továbbá két témakört emelt ki: az „Európa lelke” fogalmát és az EU gazdaságpolitikai irányát.

A konferencia címére – Harc Európa lelkéért – reagálva azt mondta: Európának nincs közös lelke vagy közös eszméje, „ilyen soha nem is volt, és nincs is rá szükség.” Úgy érvelt: a kontinens sokszínű, történelme nem egységes, és a közös eszme keresése csak a történelem és a valóság meghamisításához vezethet.

Kiemelte: a szabadság fontos európai érték, de nem tekinthető „Európa lelkének”, és nem indokolja egy pánkontinentális, egységes politikai tér megteremtését. „Európa nem homogén, Európának nincs közös történelme” – fogalmazott.

Klaus határozottan bírálta az Európa és az Európai Unió közötti gyakori fogalmi összemosást. „Az Európai Unió nem Európa” – hangsúlyozta.

Szerinte az EU nem filozófiai vagy civilizációs tér, hanem országok együttműködése közös érdekek mentén, amelyet pragmatikusan kell szemlélni.

Hozzátette: a közgazdaságtan szerint kontinentális szinten csak kevés valódi közjó létezik, mégis úgy látja, „Brüsszel mindent közjónak minősít.”

A migrációval kapcsolatban kifejtette: Európa saját maga teremtett keresletet a bevándorlás iránt, és ezzel ösztönözte a folyamatot. Bírálta azt az európai szemléletet, amely a migrációt természetesnek és jogosnak tekinti. Úgy véli, ez a hozzáállás a nemzetállami keretek tagadásához vezetett, amelynek következményei Európa-szerte láthatók.

Václav Klaus a EU gazdaságpolitikáját és a szabályozási környezetet is helytelenítette: mint mondta, Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök, a 2024-es gazdasági és versenyképességi uniós jelentés szerzője olyan, mintha „Ursula von der Leyen Európai Uniójának Gorbacsovja” lenne, aki meg akarja őrizni a jelenlegi rendszert, csupán technokratikus hatékonyságnöveléssel.

Klaus felidézte: Közép- és Kelet-Európában a kommunizmus bukása után elutasították a „harmadik utas” reformokat, és a kapitalizmus mellett döntöttek. Szerinte ma egész Európában hasonló, rendszerszintű fordulatra lenne szükség.

Úgy véli, a piacok mára elvesztették szabadságukat, mivel az elmúlt évtizedekben túlzottan adóztatták, szabályozták és elnyomták őket.

Ma az EU országainak gazdaságai alárendelt helyzetben vannak: a gazdaságot ismét a politika diktálja – mutatott rá. A digitalizáció szerinte nem a túlszabályozás ellentéte, hanem annak hatékonyabbá tételét szolgálja.

Az uniós Zöld Megállapodást a zöld politika „leglátványosabb megtestesülésének” nevezte, amelynek a csapdájába a sok kritika ellenére is egyre mélyebben esik az EU.

„Az uniós országok egyre inkább elfogadják ezt a f–elelőtlen téveszmét. Ahhoz, hogy kiszabaduljunk belőle, szólásszabadságra van szükség, ez az egyetlen út az alapvető változáshoz, nem csupán egy újabb peresztrojkához” – hívta fel a figyelmet.

Klaus előadását azzal zárta: a jelenlegi uniós folyamatokkal szembeni kritika nem Európa kritikája, hanem egy olyan rendszeré, amelyet szerinte meg kell reformálni, hogy a nemzetállamok, a szabadság és a piacgazdaság ismét elsődleges szerephez juthassanak.

(Nyitóképünk Václav Klausról egy korábbi, budapesti CPAC-konferencián készült)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×