eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
KF51 Párduc harckocsi. Forrás: X / RunawayDiesel
Nyitókép: Forrás: X / RunawayDiesel

Lehullott a lepel a Kárpátok nagymacskájáról – bemutatták a magyar közreműködéssel készülő új tankot

"Hiúzt gyártunk, Leopardot veszünk, és beszálltunk a Párduc fejlesztésébe" – közölte nemrég Orbán Viktor a TikTok-csatornáján. A miniszterelnök még hozzátette, hogy a kutatások szerint talán a Párduc lesz a befutó.

A Párduc, vagyis hivatalos nevén a KF51 Panther, a német Rheinmetall cég legújabb harckocsija, amelynek létrehozásában magyar mérnökök is részt vesznek. Az új tank kifejlesztését elsősorban az oroszok T-14 Armata páncélosa inspirálta. Ez teljesen új fejezetet nyitott a harckocsik tervezésében, talán túlságosan is újat. Mostanra ugyanis kiderült, hogy a T-14-es annyira újszerű és bonyolult harcjármű, hogy a sorozatgyártása nagyon sokba kerülne. A tervezésekor létrehozott új műszerek egy részét inkább a sokkal olcsóbban előállítható T-90-es tank korszerűsítésére használják.

Az Armata kudarca ellenére a Nyugat nem vette félvállról az orosz fenyegetést és késedelem nélkül hozzálátott új páncélosok tervezéséhez. Mint arról az Infostart is beszámolt, az Egyesült Államokban az M-1 továbbfejlesztésével hozták létre az egyelőre még kísérleti stádiumban lévő, AbramsX jelű páncélost, míg Európában mindjárt két új harckocsi is született.

Az egyik a német Krauss-Maffei Wegmann (KMW) és a francia Nexter Defence System által alkotott KNDS cégcsoport munkája. A MBT-ADT 140 típusjelzésű tank a német Leopard 2 es alvázának és francia Leclerc tank tornyának összeépítésével jött létre. A fegyvertornyot azonban alaposan átalakították és ez lett az Ascalon Demonstrator Revolution (ADT 140). A távirányítású platform egy140 mm-es AscalonR harckocsilöveget, egy ezzel párhuzamosított 102 mm-es ágyút és egy 30 mm-es gépágyút hordoz.

EMBT-ADT közös német-francia fejlesztésű harckocsi. Forrás: KNDS
EMBT-ADT 140 közös német-francia fejlesztésű harckocsi. Forrás: KNDS

A másik modellt a német Rheinmetall cég fejleszti magyar közreműködéssel. Ez a KF51 Panther, amelynek prototípusát most mutatták be Európa talán legnagyobb hadiipari kiállításán, az Eurosatory 2024 -en.

Azt szinte biztosra lehet venni, hogy az amerikai hadsereg a saját fejlesztésű páncélost fogja favorizálni, hiszen az AbramsX rengeteg részegységében azonos az elődtípussal, így egyszerűbb lesz a karbantartás és a személyzet kiképzése. A két európai tank azonban még versenyben van egymással. A vetélkedést valószínűleg az a típus nyeri, amelynek hatékonyabb lesz a fegyverzete.

Az erősebb védelemmel rendelkező újabb orosz tankok kilövéséhez ugyanis nagyobb teljesítményű fegyverre van szükség. A KNDS egy brutális, 140 milliméteres löveget, míg a Rheinmetall egy ennél kisebb, 130 mm-es ágyút tervezett. Ehhez a Rh–130 jelzésű, L/51 kaliberhosszúságú toronyfegyverhez új, űrméret alatti lövedékeket és páncéltörő gránátot is kifejlesztettek. A lőtéri próbákon kiderült, hogy a Leopard 2 120 mm-es ágyújánál csak nyolc százalékkal nagyobb átmérő, több mint 50 százalékos kinetikus energiatöbbletet jelent. Vagyis ennyivel nagyobb az új fegyver páncélátütő képessége. A kísérletek azt is igazolták, hogy a gyakorlatban a 130 és a 140 mm űrméretű lövedékek célban kifejtett hatásai jelentősen nem különböznek egymástól. Ellenben a 130 mm-es muníció gyártása sokkal kisebb átalakítással jár, mint az annál 10 mm-rel nagyobb átmérőjű lőszereké.

A Rheinmetall Rh-130 jelű harckocsiágyúja. Mellette az új, 130mm-es lőszer és egy régi, 120mm-es látható. Forrás: Wikimédia
A Rheinmetall Rh-130 jelű harckocsiágyúja. Mellette az új, 130mm-es lőszer és egy régi, 120mm-es látható. Forrás: Wikimédia

A Rheinmetall riválisai annak ellenére kitartanak 140 mm-es ágyú mellett, hogy a fegyvernek komoly hátrányai is vannak. Egyrészt egy ekkora ágyúhoz már csak két részből (gránát és hajítótöltet) álló lőszert lehet használni, aminek akkora a helyigénye, hogy egyszerre mindössze kilenc darab fér el a tankban. De még ennél is súlyosabb gond, hogy lövéskor olyan nagy lökéshullám keletkezik, ami akár súlyos sérüléseket is okozhat a tank közelében tartózkodóknak. Tehát veszélyeztetheti a saját gyalogságot.

Mindként rivális európai harckocsi a jól bevált Leopard 2 alvázára épül. A Rheinmetall mérnökei ezen – néhány apróság mellett – csak annyit változtattak, hogy megszüntették a vezető melletti lőszertárolót. Itt egy új munkahelyet hoztak létre, ahol vagy a harckocsikötelék parancsnoka, vagy egy drónkezelő ülhet. Persze a tank nélküle is teljesen harcképes, sőt vészhelyzetben akár két fővel is működtethető, mivel fegyverzetet az irányzó vagy a parancsnok, de akár a specialista helyéről is lehet kezelni. Más, jelentősebb külső változtatások nincsenek a harckocsitesten, leszámítva a Lynx gyalogsági harcjármű fejlesztésekor létrehozott kamera- és érzékelőrendszereket.

Ezek információit a Hensoldt vállalat SETAS (See Through Armour System – nézz át a páncélon rendszer) berendezése egyetlen képpé alakítja, amit egy virtuális szemüvegben jeleníti meg. Így azt a látszatot kelti, mintha a parancsnok a harckocsitoronyban állva, szabadon nézne körbe. Még tovább fokozható mindez a tankból indítható Stinger Mini felderítődrónok képeivel. Az 50-60 perc repülési idejű robotokra kamera helyett egy húszdekás robbanótöltet is szerelhető, és így akár öngyilkos drónként lehet bevetni.

Persze a korlátozott méretek miatt ha drónt is visz magával a tank, akkor csökkenteni kell az ágyú lőszereinek a mennyiségét. Ezeket egyébként – a jókora súlyuk miatt – már nem emberi erővel, hanem egy automatával töltik a fegyverbe. Az új löveg és az átalakult belső tér ellenére a KF51-es súlyát sikerült 60 tonna közelébe szorítani, ami tovább javított az amúgy is kiváló mozgékonyságon.

Érdemes még kicsit elidőzni a KF51 Panther védelmét szolgáló háromszintű rendszernél is. A külső részt a Rheinmetall APS (Active protection system) aktív rendszer alkotja, amely védelmet nyújt az ágyúlőszerek és a páncéltörő rakéták ellen. Mivel ez a páncélost félgömb alakban óvja, biztosítja a felső térfélből támadó rakéták (FGM–148 Javelin), kisebb bombák vagy kamikaze drónok elleni védelmet.

Ha valami mégis átjutna ezen az első rendszeren, akkor lép működésbe a második, a reaktív védelem. Ennek robbanó elemei a közeledő lövedékek irányába repeszfelhőt szórnak. Ez alatt található a harmadik szint, a tank „hagyományos” páncélzata, amely többrétegű és helyenként üreges is. Így széttöri, majd felfogja a becsapódó lövedékeket, repeszeket.

Még nem dőlt el, hogy a két európai páncélos közül melyik lesz a Leopard 2-es és a francia Leclerc harckocsi váltótípusa. Mindenesetre a KF51 első példányának bemutatójával a Rheinmetall komoly lépést tett a győzelem felé.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×