Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.53
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón 2024. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Újabb közjogi lépés Bosznia kettészakadása felé

Elfogadta a boszniai szerb képviselőház csütörtök este az ország új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szóló törvényt.

A Banja Luka-i parlament több órás heves vita után fogadta el a Milorad Dodik boszniai szerb elnök által benyújtott javaslatokat, az ellenzéki Szerb Demokrata Párt (SDS) képviselőit el is távolították az ülésteremből azt követően, hogy kijelentették: az országrész vezetése ezekkel a döntésekkel tönkreteszi és elszigeteli a boszniai Szerb Köztársaságot.

Az országrész új alkotmányának tervezetében - amely most 30 napos közvitára kerül - szerepel egyebek mellett a boszniai Szerb Köztársaság önrendelkezésének lehetősége, az országrész államként történő meghatározása, a boszniai szerb hadsereg felállítása, illetve az is, hogy a boszniai Szerb Köztársaság föderációra vagy konföderációra léphet más államokkal.

A boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szóló törvény pedig lehetővé teszi egy olyan különleges ügyészség és bíróság felállítását, amely őrködne a többségében szerbek lakta országrész alkotmányos rendje felett. A törvényjavaslatot Dodik indoklása szerint "a nemzetközi közösség főképviselőjének közelmúltbeli tevékenysége" miatt nyújtotta be. Az új jogszabályban olyan tételek szerepelnek, mint a boszniai Szerb Köztársaság területi egységének veszélyeztetése, a boszniai Szerb Köztársaság függő vagy alárendelt helyzetbe kényszerítése, fegyveres felkelés, szabotázs, kémkedés, a boszniai szerb intézmények döntéseinek szabotálása, szolgálat ellenséges hadseregben és az ellenség segítése.

A bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Dodikot, Radovan Viskovicot, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökét, valamint Nenad Stevandicot, a többségében szerbek lakta országrész parlamentjének elnökét, mert az ügyészség szerint veszélyeztették az ország alkotmányos rendjét.

Két hete pedig a boszniai szövetségi bíróság Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte Milorad Dodikot, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta őt. Röviddel ezután a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását a szövetségitől. Ezt a törvényt az ország alkotmánybírósága hatályon kívül helyezte, Dodikot viszont a törvény aláírása miatt az ország alkotmányos rendjének veszélyeztetésével gyanúsítják.

Milorad Dodik mintegy három évtizede hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a kilépést a szövetségi intézményrendszerből, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×