Infostart.hu
eur:
349.62
usd:
301.28
bux:
138115.69
2026. június 16. kedd Jusztin
Milorad Dodik, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón 2024. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Kocsis Zoltán

Újabb közjogi lépés Bosznia kettészakadása felé

Elfogadta a boszniai szerb képviselőház csütörtök este az ország új alkotmányának tervezetét, valamint a boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szóló törvényt.

A Banja Luka-i parlament több órás heves vita után fogadta el a Milorad Dodik boszniai szerb elnök által benyújtott javaslatokat, az ellenzéki Szerb Demokrata Párt (SDS) képviselőit el is távolították az ülésteremből azt követően, hogy kijelentették: az országrész vezetése ezekkel a döntésekkel tönkreteszi és elszigeteli a boszniai Szerb Köztársaságot.

Az országrész új alkotmányának tervezetében - amely most 30 napos közvitára kerül - szerepel egyebek mellett a boszniai Szerb Köztársaság önrendelkezésének lehetősége, az országrész államként történő meghatározása, a boszniai szerb hadsereg felállítása, illetve az is, hogy a boszniai Szerb Köztársaság föderációra vagy konföderációra léphet más államokkal.

A boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szóló törvény pedig lehetővé teszi egy olyan különleges ügyészség és bíróság felállítását, amely őrködne a többségében szerbek lakta országrész alkotmányos rendje felett. A törvényjavaslatot Dodik indoklása szerint "a nemzetközi közösség főképviselőjének közelmúltbeli tevékenysége" miatt nyújtotta be. Az új jogszabályban olyan tételek szerepelnek, mint a boszniai Szerb Köztársaság területi egységének veszélyeztetése, a boszniai Szerb Köztársaság függő vagy alárendelt helyzetbe kényszerítése, fegyveres felkelés, szabotázs, kémkedés, a boszniai szerb intézmények döntéseinek szabotálása, szolgálat ellenséges hadseregben és az ellenség segítése.

A bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Dodikot, Radovan Viskovicot, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökét, valamint Nenad Stevandicot, a többségében szerbek lakta országrész parlamentjének elnökét, mert az ügyészség szerint veszélyeztették az ország alkotmányos rendjét.

Két hete pedig a boszniai szövetségi bíróság Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte Milorad Dodikot, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta őt. Röviddel ezután a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását a szövetségitől. Ezt a törvényt az ország alkotmánybírósága hatályon kívül helyezte, Dodikot viszont a törvény aláírása miatt az ország alkotmányos rendjének veszélyeztetésével gyanúsítják.

Milorad Dodik mintegy három évtizede hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a kilépést a szövetségi intézményrendszerből, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

Magyar Péter az Országgyűlésben: nem szeretnénk kisajátítani sem 1956-ot, sem 1989-et

A 301-es parcellánál tartott megemlékezés után az Országgyűlés is 1956-os hőseinkre emlékezett, Magyar Péter miniszterelnök tartott beszédet. Ezután az Országgyűlés tárgyal a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomagról, amelyben szó esik a vagyonnyilatkozatokról, a „kekvákról”, az egyetemekről és a közbeszerzésekről is. De jön az eddigi tanári teljesítményértékelés eltörlésének vitája is a rendkívüli ülésnapon.
Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Stabilitás nélkül nincs növekedés: pénzügyi mozgásteret keresnek a zalai kkv-k

Megduplázódott tavaly a zalai vállalkozások finanszírozási igénye, a kihelyezések döntő része azonban likviditási célú volt, ami azt jelzi, hogy a kkv-k jelentős része bővítés helyett egyelőre stabilizálásban gondolkodik. A KAVOSZ zalaegerszegi roadshow-ján elhangzottak alapján a régi növekedési modell nem tér vissza: a vállalatoknak a hatékonyság javítására, digitalizációra és tudatos pénzügyi tervezésre kell összpontosítaniuk. A zalai cégvezetők tapasztalatai szerint a kereslet bizonytalansága, az árfolyamhatások, a munkaerőhiány és a generációváltás egyszerre nehezíti a működést. Előnybe azok a kkv-k kerülhetnek, amelyek megőrzik alkalmazkodóképességüket, és a kedvezményes finanszírozási eszközöket a működés stabilizálása mellett technológiaváltásra és termelékenységjavításra is fel tudják használni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×