Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.51
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Joe Biden amerikai elnök beszél a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott kétoldalú megbeszélésén Tel-Avivban 2023. október 18-án, tizenegy nappal a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni többfrontos támadása után.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Több államban nem indulnak el Joe Biden kihívói

Szokatlan döntések az elnökjelöltségért folyó harcban az Egyesült Államokban.

Miközben a visszatérésére készülő Donald Trump, aki ellen 91 vádpontban folyik eljárás, sikerrel vette az első akadályt Iowában, és mostanra mindössze két kihívója maradt a republikánus elnökjelöltségért folytatott versenyben, a demokratáknál érdekes folyamatok zajlanak.

Három államban a párttagok egyedül a regnáló elnök nevét találják majd a szavazólapokon, de a jövő héten egy olyan választást is tartanak, melyet egyszerűen nem tekint érvényesnek a demokrata pártközpont - írta a 24.hu.

Florida államban tavaly novemberben a helyi demokraták fű alatt benyújtották az előválasztásukon részt vevő elnökjelöltek listáját.

A listára egyedül Joe Biden nevét írták fel,

annak ellenére, hogy két aspiráns, a kaliforniai bestseller-író Marianne Williamson, illetve a minnesotai centrista kongresszusi képviselő, Dean Phillips ekkor már elindította a kampányát. A szavazást így vélhetően meg sem rendezik: a 250 küldöttet delegáló Floridában az állami törvények értelmében egy jelölt esetén törlik az előválasztást. (Philips a szövetségi bíróságnál keresett jogorvoslatot, de nem kapott.) A floridai demokraták azzal érvelnek, hogy ez bevett gyakorlat, 2012-ben, Barack Obama újraindulásakor sem rendeztek előválasztást.

Hasonló helyzet állt elő Tennessee és Észak-Karolina államban: kizárólag Biden került a szavazólapra, annak ellenére, hogy a döntés bejelentése után Phillips, Williamson és Uygur kampánystábja is jelezte, hogy ők is kérték a listára vételüket. Ezt az észak-karolinai demokraták tagadták, míg Tennessee-ben annyit mondtak, hogy a jelöltállításnál egyedül Bident találták „jóhiszemű demokratának”. A floridai törvényekkel szemben ezekben az államokban egy jelölt esetén is megrendezhető az előválasztás.

Majdnem ugyanez történt Massachusetts államban, de ott végül Williamson és Phillips nevével kiegészítette a szavazólapot.

Más miatt háborognak New Hampshire-ben: az állam alkotmánya kimondja, hogy az első országos előválasztást egyetlen államban sem rendezhetik meg korábban, mint náluk (hozzátéve, hogy a republikánusok Iowa államban január 15-én rendezték az első jelölőgyűlést, más néven kaukuszt, de az nem önkormányzati vagy állami szervezésű). Mint a 24.hu írta, bő száz éve, 1920 óta fordulnak rá itt a pártok a választási kampányra, amit az elmúlt időben egyre több kritika ért. New Hampshire ugyanis egy kicsi állam, nem különösebben sokszínű választóközönséggel, így a bírálók szerint az északkeleti állam nem reprezentatív az ország egészére nézve. A diverzitás hiányára hivatkozva a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC, lényegében a washingtoni pártvezetés) tavaly

az etnikailag színesebb Dél-Karolinába tűzte ki az első előválasztás időpontját,

február 3-ára (abba az államba, ahol az előző előválasztáson Biden kimagasló eredményt ért el), három nappal megelőzve a New Hampshire-ben megrendezett előválasztást és a nevadai kaukuszt.

Bár az állam republikánus és demokrata pártvezetése is tiltakozott, a DNC szabályokkal foglalkozó bizottsága közölte, hogy „semmi értelme” megrendezni a New Hampshire-i előválasztást, mert nem tekintik érvényesnek az eredményeket, és azt kérték, erről tájékoztassák a nyilvánosságot is. Miután a január 23-ára kitűzött választást a demokraták nem tekintik hivatalosnak, küldötteket sem szerezhet senki az akkori voksoláson. (Az amerikaiak az országos választáshoz hasonlóan az előválasztásokon és a kaukuszokon sem közvetlenül a jelöltekre, hanem küldöttekre szavaznak, akik a folyamat végén a nyári nemzeti konventen megválasztják az elnök- és az alelnökjelöltet.)

A helyi demokraták közölték, hogy a január 23-ai választást törvényi kötelezettsége lebonyolítani az állam külügyminiszterének, így bíznak benne, hogy a párt hívei közül minél többen szavaznak.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×